HIRDETÉS

Balogh Levente

2017. december 19., 09:44

RMDSZ, a furcsa királycsináló

Furcsa helyzetbe került az RMDSZ, amelyet a jelek szerint akkor is „királycsinálóként” tartanak számon, ha éppen nincs királycsináló pozícióban.

Míg a szövetség az elmúlt másfél évtizedben gyakran számított nélkülözhetetlen tényezőnek Bukarestben a kormányzóképes parlamenti többség kialakításához, a tavalyi választásokat követően ez elvileg nincs így, hiszen a Szociáldemokrata Párt (PSD) túlnyerte magát, és a korábbi liberális pártvezér-miniszterelnök, Călin Popescu-Tăriceanu vezette szatellitpárttal, az ALDE-val közösen a szövetség nélkül is képes kormányozni. Vagyis az RMDSZ helyét látszólag átvette az ALDE.

De csak látszólag, és csak az első vonalban. Hiszen a kormányoldal bebiztosította a stabil többséget azáltal, hogy parlamenti támogatási megállapodást írt alá az RMDSZ-szel. Cserébe pedig a szövetség megtarthatta két államtitkári tisztségét, illetve ígéretet kapott bizonyos, a romániai magyar közösség jogainak szavatolását célzó intézkedésre – többek között a furcsa körülmények között létrehozott, és gyanús körülmények között felszámolt marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ismételt létrehozására.

Csakhogy egyelőre kétségesnek tűnik, hogy amit az RMDSZ, illetve az erdélyi magyar közösség a réven nyerhet ezzel a megállapodással, azt nem veszíti-e el a vámon. Az a vehemencia ugyanis, amellyel az RMDSZ a szakma és az ország külföldi partnerei által is vitatott igazságügyi törvénymódosításokat támogatja, nem csupán a szervezetre üthet vissza, hanem az egész magyar közösségre, amelyet annak ellenére azonosítanak a két MPP-s képviselővel is „felturbózott” RMDSZ-szel, hogy korántsem minden magyar szavazott rá az egy évvel ezelőtti választáson.

A jelek szerint a szövetség vezetői egyelőre úgy értékelik: a lehetséges nyereség ellensúlyozza azt a hihetetlen mértékű presztízsveszteséget, amelyet az okoz, hogy az RMDSZ nem csupán támogatja a széles közvélemény és igazságügyi szakma által is az igazságügyi rendszer gyengítését célzó jogszabályokat, hanem aktívan részt vesz a módosítások kidolgozásában is. Bukaresti sajtóspekulációk szerint a PSD cserébe olyan törvények elfogadását ígérte ugyanis meg, amelyek bővíthetik a magyar oktatási jogokat.

Nos, mindez egyelőre biankó csekknek tűnik, hiszen a szövetség az igazságügyi törvények módosításában nyújtott segítség mellett az ellenzék jogköreinek szűkítésére alkalmas házszabály-módosítást is támogatta, azonban – főleg a bukaresti politikai kultúra ismeretében – nem vennénk rá mérget, hogy cserébe megszületnek, és hatályba léphetnek a magyar közösség számára kedvező jogszabályok.

Mert ha a kormánytöbbség állja is a szavát, még mindig ott van az ellenzék, amely az utóbbi időben túlteljesít a magyarellenesség terén, és bármikor megtámadhatja a jogszabályokat az alkotmánybíróságon. Arról nem is beszélve, hogy a parlamenti együttműködés ellenére a közlekedési miniszter által bejelentett autópálya-építési tervekből ismét csak kimaradt a Székelyföld, vagyis a magyar nemzetiségű adófizetők érdekei továbbra sem számítanak fontosnak a kormányoldal számára.

Persze egy kis párt számára a kormány támogatása révén megcsíphető, mégoly bizonytalan előnyök általában még mindig kecsegtetőbbek, mint az ellenzéki szerep, az ellenzékkel való véd- és dacszövetség. Főleg ha azt olyan alakulatok alkotják, mint a sovinizmust az utóbbi hónapokban túlpörgető legfőbb ellenzéki erő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely még az igazságügyi törvények ügyét is magyarellenes hangulatkeltésre használja, amikor az RMDSZ-t ostorozza, amiért megszavazta a módosításokat. (Mert ne legyen kétségünk afelől, hogy az egyszerű román polgárok többségében ez úgy csapódik le: „a magyarok” támogatták a Nyugat által is bírált átalakításokat.)

Persze tudjuk, amennyiben úgy alakulna a helyzet, hogy a PNL-nek az RMDSZ-re is szüksége lenne egy új kormánytöbbség kialakításához, rögtön ajánlatot tenne. Csakhogy a felmérések még mindig azt mutatják: ilyesmitől egyelőre nem kell tartani. Így az RMDSZ számára két lehetőség adódik: vagy háttérbe vonul, vagy továbbra is támogatja a jelenlegi kormányoldalt. A jelek szerint az illetékesek úgy értékelik, hogy továbbra is az utóbbi variáns a kifizetődőbb, még a hihetetlen mértékű arcvesztés ellenére is.

Aztán legfeljebb koppannak egyet, mint idén nyáron, amikor a kormányoldal inkább az ígéretszegést választotta a „nemzetáruló” bélyeg helyett. De legalább megszületett néhány olyan jogszabály, amely alkalmas lehet arra, hogy a korrupciós ügyekbe keveredett politikusok vagy baráti erők megússzák a felelősségre vonást.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rostás Szabolcs 2017. december 17., vasárnap

Most nem félnek?

Fura – hogy egyéb jelzőt ne használjunk – dolog ez a politika, vele együtt pedig a politikai újságírás!

Balogh Levente 2017. december 15., péntek

Operetthisztéria az operettkirályságban

Bár jelen sorok szerzőjétől a legkevésbé sem idegen a monarchia eszméje, az elmúlt napokban I. Mihály román exkirály halála nyomán kirobbant média- és közéleti hisztéria mégis kiválóan alkalmas arra, hogy még a monarchia legmegveszekedettebb támogatóinak is csömört okozzon.

HIRDETÉS
Páva Adorján 2017. december 13., szerda

Búcsú a piszkos politikától

A csíksomlyói búcsú körüli UNESCO-s hercehurca megkülönböztetett védelem helyett eddig inkább csak a zarándoklat szellemiségéhez méltatlan helyzeteket eredményezett.

Kiss Judit 2017. december 12., kedd

Meghosszabbítani az adventet

Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel – írta Pilinszky János, a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb lírikusa.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2017. december 11., hétfő

Nagy román centenárium magyarságkampánnyal

„Magyarságkampányba” fog az Erdély és Románia egyesülését fémjelző 2018-as centenáriumi évre tekintettel az RMDSZ, amely Ezer év Erdélyben, száz év Romániában címmel hirdetett programsorozatot.

Bálint Eszter 2017. december 10., vasárnap

Mi a téma?

Olvasgatva a romániai közéleti, politikai portálokat, heti- és napilapokat, vagy kapcsolgatva a hírcsatornák között, nem lehet nem azt a következtetést levonni, hogy már megint nem arról szól a közbeszéd, amiről az év utolsó hónapjában szólnia kellene.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2017. december 07., csütörtök

Jeruzsálem, a viszály fővárosa

A Közel-Kelet már eddig is állandó potenciális konfliktusforrás volt, ám Donald Trump amerikai elnök döntése révén, amellyel Washington a zsidó állam 1948-as kikiáltása után végre Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosaként, most még inkább az.

Páva Adorján 2017. december 06., szerda

Elveszem tőlük, és nektek adom

Lia Olguţa Vasilescu krónikus tehetetlenségében nem talált jobb szórakozást, minthogy gúnyt űzzön azokból, akik hajlandóak munkát adni és dolgozni ebben a vadregényes országban.

Kiss Judit 2017. december 05., kedd

Egészségügyi hiánycikkek

Ahelyett, hogy végre érezhető előrelépés történne az egészségügyben tapasztalható hiányosságok terén, és bár jottányi megvalósulna abból, amit a 11 hónapja a bársonyszékben ülő szaktárcavezető ígérget, facebookos csörtékben merülnek ki a konkrétumok.

Balogh Levente 2017. december 04., hétfő

Permanens december ötödike

Amikor 13 évvel ezelőtt kihirdették a szomorú eredményt, bizonyára még a legoptimistábbak közül is csak kevesen merték volna elhinni, hogy 13 évvel később december 5-én már az lesz a tét, eléri vagy túlszárnyalja az egymillió főt a könnyített honosítás révén magyar állampolgárságot kapók száma.

HIRDETÉS
Vélemény
Rostás Szabolcs: Most nem félnek?

Fura – hogy egyéb jelzőt ne használjunk – dolog ez a politika, vele együtt pedig a politikai újságírás!

Balogh Levente: Operetthisztéria az operettkirályságban

Bár jelen sorok szerzőjétől a legkevésbé sem idegen a monarchia eszméje, az elmúlt napokban I. Mihály ...

Páva Adorján: Búcsú a piszkos politikától

A csíksomlyói búcsú körüli UNESCO-s hercehurca megkülönböztetett védelem helyett eddig inkább ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS