Hirdetés
Páva Adorján

Páva Adorján

Rendszeresen hülyét csinálunk a gyerekekből

2019. április 10., 09:312019. április 10., 09:31

2019. április 10., 10:452019. április 10., 10:45

Igencsak felbosszanthatták a Kovászna megyei főtanfelügyelőt a tavaszi próbavizsgák gyenge eredményei: Kiss Imrével elszaladt a ló.

„Lehet hibáztatni a rendszert, a tanárokat, a tananyagot, de ezen nem lehet változtatni, viszont felkészüléssel, munkával lehet eredményeket elérni” – hangzott a főtanfelügyelő összegzése. Amely sajnos rendkívül idejétmúlt hozzáállást tükröz, és szembemegy a romániai oktatás rákfenéje ellen küzdők törekvéseivel.

Semmi újat nem mondunk azzal, hogy rengeteg statisztikai adat, szakmai elemzés és vélemény, számtalan élő (diák)példa bizonyítja: a romániai oktatási rendszer gyökeres változtatásokra szorul, az alapoktól kellene újjáépíteni. Az egyik legfőbb, közismert probléma, hogy túlnyomórészt ma is tölcsérrel öntik az általános lexikális tudást a gyerekekbe, akik emiatt rendkívül leterheltek, és kevés lehetőségük nyílik arra, hogy nyugodtan foglalkozhassanak kedvenc tantárgyaikkal, azokkal, amelyekben igazán jók. Nyugaton már régen felismerték: rugalmas, a fiatalok egyéni adottságaihoz könnyen igazodó oktatással lehet megszerettetni a tanulást, minél kevesebb minősítgetéssel, de annál több sikerélmény biztosításával.

Mindezzel a pedagógustársadalom is tisztában van, akárcsak azzal, hogy mennyire távol állunk ettől. Ugyanakkor egyre több haladó felfogású szakember feszegeti a határokat – sok-sok pluszmunkával –, és minél több gyakorlati, az egyéni képességeknek megfelelő tudást próbál átadni tanítványainak, használható eszközt faragva a megkövült oktatási rendszer rideg darabjaiból. Ezt a fajta „lázadást” a diákok és a szülők érdekvédelmi szervezetei is teljes mértékben támogatják.

Ezzel a „mozgalommal” mennek szembe azok a kijelentések, melyek szerint nem a rendszer a hibás. Tény, hogy a gyerekek nem készülnek, rosszul teljesítenek: a próba-képességvizsgán a diákok alig több, mint fele szerzett átmenőjegyet, míg az érettségi előtt állók kevesebb mint 37 százaléka ért el legalább 6-os átlagot (a háromszéki eredmények az országos átlag körül mozognak). De óhatatlanul felmerül a kérdés: csak a gyerekek penzuma az okulás, a javítás? Mi, felnőttek, szülők, szakemberek, politikusok karba tett kézzel várjuk, hogy egyszer csak elérjék a 6-ost? Elsősorban nem a mi kötelességünk változtatni azon, ami rosszul működik?

Igen: ha a gyerekek jobban tanulnának, valóban jobbak lennének a vizsgaeredmények. De nem lehet így leegyszerűsíteni a problémát. Olyan, mintha azt mondanánk, a rengeteg gépkocsibalesetért kizárólag a vétkes sofőrök a felelősek, punktum. Miközben jól tudjuk, hogy a megfelelő közúti infrastruktúra biztosításával, autópályák építésével jelentős mértékben csökkenne a szerencsétlenségek száma.

Lehet hibáztatni a rendszert, a tananyagot, de ezen nem lehet változtatni – állítja a háromszéki főtanfelügyelő. Nos ezzel a hozzáállással valóban minden úgy marad, ahogy van.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Hirdetés