Balogh Levente

2018. szeptember 18., 19:54

Régi és mai sérelmek

Nemzeti, vallási vagy politikai hovatartozástól függetlenül csak együtt, egymáshoz toleránsan és kölcsönös tisztelettel viszonyulva tudunk túllépni a nehézségeken – mondta Végh Sándor, Szilágy megye magyar alprefektusa azon a rendezvényen, amelyen az Észak-Erdély 1940-es felszabadulása után a bevonuló magyar honvédség által Ipp községben kivégzett helyi románokra emlékeztek.

A kijelentés legalábbis gesztusértékű, hiszen attól függetlenül, hogy a helyettes kormánymegbízott egy román állami intézményt képviselt, mégis magyar emberként állt ki, hogy valamilyen formában megkövesse a magyar katonák által kivégzett román civilek leszármazottait.

Az alprefektus kiállása egyben akár példaként is szolgálhatna. Hiszen mi is fel tudunk sorolni számos hasonló esetet, amelyek során román fegyveresek ártatlan magyar civileket tucatjait mészároltak le – mint 1919-ben a Bihar megyei Köröstárkányban, vagy 1944-ben a Maniu-gárda néven hírhedté vált szadista szabadcsapatok a háromszéki Szárazajtán. Ezeken a településeken is emlékmű őrzi az ártatlanul kivégzettek emlékét, és a jövőbeni kölcsönös tiszteletet és békés együttélést megalapozó gesztusként talán itt is ideje lenne már, hogy román illetékesek a Szilágy megyei magyar alprefektushoz hasonló hangnemben megkövessék a magyar közösséget.

Szó sincs persze arról, hogy most el kellene kezdeni felhánytorgatni a sérelmeket, hogy melyik fél követett el több kegyetlenséget, vagy hogy melyik oldalon több az ártatlan áldozat. A lényeg pontosan az, amit Szilágy megye alprefektusa mondott: hogy nemzeti és egyéb hovatartozástól függetlenül, a tolerancia és a tisztelet jegyében próbáljon együtt élni Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban az őshonos magyar és román közösség.

A baj csak az, hogy ezt ma román részről egyes körök ugyanolyan vehemenciával próbálják meggátolni, mint annó a Maniu-gárdisták. Csak éppen – öröm az ürömben – nem sortűzzel vagy fejszével, hanem a magyar közösség folyamatos zaklatásával, jogi trükközéssel, román bíróságok cinkosságával küzdenek a magyar kulturális értékek, iskolák, anyanyelvhasználat, nemzeti jelképek ellen. Hiszen miközben Ippen arról szólt a szónoklat, hogy toleránsaknak kell lennünk a velünk élő, más nemzetiségű közösségek tagjaival szemben, és tisztelnünk kell őket, más híradások arról szóltak, hogy Csíkszeredában a békés magyar–román együttélés ellehetetlenítésén ügyködő, a magyar feliratok és jelképek ellen hadjáratot folytató román „civil”, Dan Tănasă feljelentése nyomán le kellett venni a Városháza feliratot a városháza épületéről. Ugyanekkor a magyarellenes „szabadcsapat” másik hírhedt tagja, Marius Pașcan folytatta a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium elleni küzdelmét, és előzetes panaszt nyújtott be az iskola újjáalapítása ellen az oktatási tárcához.

És ez csupán egyetlen hétvége hírtermése, ami jól jelzi: a hangzatos nyilatkozatok és a valóság között még mindig szinte áthidalhatatlan ellentét feszül. Pedig végre nem ártana tudomásul venni, hogy meglehetősen hiteltelenül állítja be magát áldozatként az a fél, amely közben folyamatos támadásokkal próbálja felőrölni a másik felet.

Meg azt, hogy a régmúlt sérelmeinek elfeledtetésére nem az a legértelmesebb módszer, ha ma újabb sérelmeket okozunk a másik közösségnek.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. február 22., péntek

Jelképérték

„Ha történetesen akkorra jelentenék be az elkövető kézre kerítését, amikor ez az írás megjelenik, már akkor is késő lenne” – írtuk pontosan három héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon.

Pataky István 2019. február 21., csütörtök

Eurovíziós botrányverseny

Giccses politikai bulvár – talán így lehet a legtalálóbban jellemezni az elegáns nevű, de mára már csak a botrányai miatt híres rendezvényt, az eurovíziós dalversenyt.

Kiss Judit 2019. február 20., szerda

A kutya vacsorája

Semmi új vagy meglepő nincsen abban, hogy a tanügyminiszteri ötlettár újabb és újabb gyöngyszemeivel gazdagodik a hírfogyasztó, ugyanis nem múlik el nap anélkül, hogy ne rukkolna elő vadonatúj reformelképzeléssel Ecaterina Andronescu régi-új tárcavezető.

Rostás Szabolcs 2019. február 19., kedd

A kiszámíthatatlanság bizonyossága

A romániai gazdaság jelenlegi állapota, de ami ennél is lényegesebb: a kilátásai szempontjából igen aggasztó hírek láttak napvilágot a közelmúltban, ráadásul az ország fejlettebb, nyugati régiójában.

Makkay József 2019. február 18., hétfő

Megkurtították a világ legdrágább titkosszolgálatát

Aki az ellenzéki pártok képviselőinek a véleményét olvassa a román titkosszolgálatok büdzséjének megnyirbálásáról, megeshet, hogy valamiféle együttérzést érez a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a többi titkosszolgálat költségvetésének megkurtítása miatt.

Balogh Levente 2019. február 15., péntek

Bozgorok a cigányok ellen

Minden héten háború – kis túlzással lassan az amerikai futball világát bemutató hollywoodi film magyar címe alkalmazható a román élvonalbeli labdarúgó-bajnokságra is, mióta a magyar tulajdonosú, magyar többségű városban működő Sepsi OSK is az első osztályban játszik.

Pataky István 2019. február 14., csütörtök

Műemlékek gyilkosai

Beomlott Herkulesfürdő legszebb épületének, a Sza­páry-fürdőnek a tetőzete. Az A kategóriás műemlék állapota az utóbbi tíz évben folyamatosan romlott és alighanem végnapjait éli Erzsébet császárné egykori kedvelt fürdőhelye.

Kiss Judit 2019. február 13., szerda

Ködbe vesző kérdések

Enyhén szólva is beszédes, hogy jelen állás szerint egyre nagyobb homály veszi körül az egyszeri ember igazságérzetét mélyen fölkorbácsoló hétvégi incidenst, miszerint a Maros megyei Magyarón rendőr kezében elsült lőfegyver sebesített meg súlyosan egy járdán gyalogló járókelőt.

Balogh Levente 2019. február 12., kedd

Románia világpolitikai „jelentősége”

Amikor a román illetékesek arról álmodoztak, hogy Románia a világpolitika homlokterébe kerüljön, nem feltétlenül azt szerették volna, hogy ez az Egyesült Államok és Oroszország közötti stratégiai és geopolitikai vetélkedésben való érintettsége miatt történjen meg.

Rostás Szabolcs 2019. február 11., hétfő

A mi szélhámosaink

Bár a kritikusok nem sorolják Steven Spielberg legütősebb alkotásai közé, a háromszoros Oscar-díjas amerikai filmrendező Kapj el, ha tudsz című életrajzi filmje ettől függetlenül roppant élvezetes és tanulságos. Szakzsargonnal élve: odaragasztja a nézőt a fotelhez.

Vélemény
Balogh Levente: Jelképérték

„Ha történetesen akkorra jelentenék be az elkövető kézre kerítését, amikor ez az írás ...

Pataky István: Eurovíziós botrányverseny

Giccses politikai bulvár – talán így lehet a legtalálóbban jellemezni az elegáns nevű, de mára ...

Kiss Judit: A kutya vacsorája

Semmi új vagy meglepő nincsen abban, hogy a tanügyminiszteri ötlettár újabb és újabb gyöngyszemeivel ...

Hallgassa online rádióinkat