2010. július 29., 10:402010. július 29., 10:40
A nemzetközi fórum kijelenthette volna azt is – meglett volna rá a jogi-törvényes fedezete –, hogy a volt szerbiai tartomány önállósodása az ENSZ alapokmányába ütközik, ehelyett viszont úgy ítélte meg, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása beletartozik a népek önrendelkezési jogába. Furcsán hangzik, de tény, hogy az ENSZ egy héttel ezelőtti döntése Európát is destabilizálhatja, nem véletlenül ágálnak a határozat ellen azok az európai országok, amelyek közvetlen érintettjei a befagyott konfliktusoknak, és joggal számíthatnak a szeparatista törekvések erősödésére.
Spanyolország például a katalán, Belgium a flamand elszakadási törekvések miatt tart attól, hogy Pristina Pandora szelencéjét nyitotta meg, Románia pedig hivatalosan a Moldovai Köztársaság „Koszovója”, a szakadár Dnyeszter menti köztársaság okán, burkoltan viszont a székelyföldi autonómiakezdeményezés miatt viszolyog ugyanettől. Holott ezeknek az államoknak be kell látniuk, hogy a folyamat visszafordíthatatlan, már csak azért is, mivel a nagyhatalmak lemásolják egymás gyakorlatát: az erősen Koszovó-párti Amerika álláspontján felbuzdulva Oroszország elismerte a Grúziából kivált Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.
Ezzel szemben az erdélyi magyar politikai elitnek és a magyar diplomáciának nem Koszovó államisága, hanem a volt szerbiai tartomány északi részén tömbben élő szerbek autonómiájának megadása mellett kell ütnie a vasat. Nagyon úgy fest ugyanis, hogy Belgrád és Pristina viszonya végül Kosovska Mitrovica jelenlegi de facto önrendelkezése révén rendeződhet, ami persze hosszú távon szerb fennhatóság alá tartozást jelent majd. Ha pedig a koszovói szerbek megkapják az autonómiát, akkor azt hatványozottan igényelhetik a székelyek is. Ne feledjük, a Szerbiával ápolt jó szomszédság jegyében Magyarországhoz hasonlóan ugyanolyan érdekében áll támogatni ezt az ügyet Romániának is. Amely később már nem állíthatja, hogy a székelyekre nem vonatkozik a koszovói szerb precedens.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok