2013. március 13., 06:182013. március 13., 06:18
A híresség egyébként feleségével együtt űzte az ipart, mindketten szép karriert csináltak és sok pénzt kerestek, a férfi azonban nemrég rádöbbent: nem jár istennek tetsző úton, ezért úgy döntött, visszatér a családi hagyományhoz, és – felmenőihez hasonlóan – elvégzi a teológiát, és az ortodox hit erősítésének és terjesztésének szenteli éltét.
Úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy egy bibliai idézet nyomán döbbent rá, hogy teste a szentlélek temploma, melyet nem szabad olyasmire használni, amit ő csinált 18 éven át. Bár sokan talán furcsállják a tervezett váltást, tulajdonképpen nincs ebben semmi megbotránkoztató.
Maga az érintett mondja el, hogy úgy véli, eltévelyedését – bár nem nézi jó szemmel – megbocsátja az Úr, főképp ha felcsap földi helytartói sorába, hogy így rohamtempóban tehesse jóvá elkövetett vétkeit. A show-bizniszben szerzett tapasztalatok pedig bizonyára jól jönnek majd az egyháznak, bár az ő teljesítményük sem lebecsülendő.
Gondoljunk csak a Moldvában tartott Szent Piroska-féle performanszra, amikor nagypénteken a hívek ezres (de az is lehet, hogy tízezres) sorokba fejlődve, hosszú órákon át nyomják-lökdösik egymást a múmia felé, hogy megcsókolhassák a lábát. Ilyenkor pedig a tévében kötelező módon mutatnak legalább három-négy elájult öregasszonyt (aki azért sem adja fel) meg legalább egy megszállottat, akiben a nyekurátu a szent frusztráló közelsége miatt kezd el az átlagnál hevesebben dühöngeni.
A szadomazo terén sem biztos, hogy túl sok tanulásra szorulnak a mindenható képviselői, emlékezzünk csak vissza arra az esetre, amikor – szintén a sátánnal vívott fáradhatatlan küzdelem során – egy fiatal, apácának állt lányt kúráltak át a másvilágra. Az akció egyébként sikeres marketinggel is párosult, hiszen nemcsak a sajtóvisszhangja volt nagy az esetnek, de film is készült a sztori alapján. És ha jól belegondolunk, miféle viszonyt folytat az ortodox egyház a mindenkori román politikai hatalommal, el kell gondolkodnunk azon, hogy valóban van-e mit tanulniuk a pópáknak az érkező új kollégától, vagy a pénzért és a befolyásért való prostituálódásban minden téren rápirítanak az egykori profira?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok