2013. március 08., 09:152013. március 08., 09:15
Más kérdés, milyen konkrét hozadéka lehet egy olyan látogatásnak, amelyet ugyan épp egy, a két ország közötti feszült időszakban kerül sor, azonban – legalábbis az előzetesen ismert program szerint – hivatalos találkozók nem lesznek, mivel Victor Ponta csupán MSZP-s elvtársai rendezvényén haknizik egyet sztárvendégként.
Már csak azért is, mert Ponta nem kis szerepet játszott abban, hogy a magyar–román viszony elmérgesedjen. Emlékezetes, hogy a MOGYE-n zajló magyar oktatás bővítésének megtorpedózásával került kormányra, majd ahelyett, hogy csillapítani igyekezett volna a magyar szimbólumok elleni ámokfutást, durva hangvételű nyilatkozataival csak tovább élezte a magyar–román viszonyt: szemtelennek titulálta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt, majd Orbán Viktort Románia ellenségének, Tőkés Lászlót pedig hazaárulónak nevezte. Ha budapesti látogatásának célja az lenne, hogy a magyar miniszterelnökkel mindezeket tisztázza, akkor üdvözölnénk látogatását.
Azonban nem ez a cél – Mesterházy Attila MSZP-elnök meghívására érkezik a magyar fővárosba. Márpedig nehezen tudjuk elképzelni, hogy Mesterházy egy ellenzéki párt elnökeként érdemi változást érhetne el Ponta hozzáállásában, amikor a kormány sorozatos kudarcai – most épp a schengeni csatlakozás kútba esése – miatt továbbra is szükség van egy ügyre, amely eltereli a polgárok figyelmét, erre pedig továbbra is a magyarkérdés tűnik a legalkalmasabbnak.
Ezért gyanítjuk, hogy az MSZP rendezvényén az európai együttműködés szellemében majd kemény hangon jól elítélik a két nép évszázados barátságát megrontó, nacionalista szélsőségeseket, majd Ponta hazatér, és továbbra is Orbán meg a székely zászló lesz Románia legfőbb ellensége a gazdasági káosz helyett. Szóval ha Mesterházy és stratégái úgy gondolják, hogy a magyarokba előszeretettel jókorákat rúgó Ponta szerepeltetése révén találhatják meg az erdélyi magyarok szívéhez vezető utat a „nemzetpolitikai fordulat” után, akkor továbbra is csak azt tudjuk tanácsolni: túl sok itteni voksra ne számítsanak jövőre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok