Makkay József

2019. január 07., 09:54

Politikai váltógazdaság román módra

Az utóbbi hetekben több román ember is megkérdezte tőlem, hogy erdélyi magyarként miért szeretjük a PSD-t, az RMDSZ pedig miért „ezeket a bűnözőket” támogatja? Ezekből a véleményekből vált számomra egyértelművé, hogy sok erdélyi román azt hiszi, ha az RMDSZ akarná, akkor a szociáldemokrata kormányt simán le lehetne váltani.

A románságot foglalkoztató kérdést néhányan azért szegezték nekem, mert úgy gondolták, magyar újságíróként tudom, hogy „pártunk” miért nem akarja eltakarítani az útból a PSD-t, hozzájárulva a liberális ellenzék által – élén Klaus Johannis államfővel – ígért, tejjel-mézzel folyó Kánaán kezdetéhez.

Először meghökkentem, de amikor ismeretségi körömből már az ötödik román ember is ezekkel az aggályokkal hozakodott elő, elkezdtem töprengeni, hogy netán az ünnepek táján lemaradtam valami fontos belpolitikai eseményről, és e mioritikus ország szépreményű jövője az én lelkemen is szárad. Hamar kiderült azonban, hogy egyes tévéadók által a nagy ellenzéki reményként eladott bizalmatlansági indítvány sikertelenségét próbálják szokás szerint a magyarság nyakába varrni.

Időbe tellett, amíg román ismerőseimnek elmagyaráztam, hogy egyrészt nem minden erdélyi magyar RMDSZ-pártfogó, másrészt nem az erdélyi magyar politikán múlik, hogy mi történik Romániában. A matematika nagy úr: bárhogy is csűrik-csavarják, a mai kormányzó pártoknak többségük van a törvényhozásban, a szociáldemokrata kormány pedig köszöni szépen, jól van. A nép tudná leváltani, ha akarná.

Másrészt nekem nagyjából mindegy, hogy melyik jelenlegi román párt van hatalmon. Erdélyi magyarként bennünket egyik sem kedvel, elvárásainkat egyik sem teljesíti, sőt azoknak a románoknak az igényeit sem, akik Erdély számára pénzügyi autonómiát kérnek. Innentől fogva egyiknek sem drukkolok, mert egyikben sem bízom.

Még frissen él emlékezetemben Kolozsvár polgármesterének, Emil Bocnak a beszéde a négy erdélyi liberális polgármester által a Nyugati Szövetség néven összehozott együttműködés temesvári bemutatkozásáról, ahol nyugat-európai önkormányzati vezetőkhöz hasonló hévvel szállt síkra a nagyvárosok pénzügyi autonómiája mellett. Újabban az az Emil Boc követel pénzügyi önrendelkezést, akinek jó pár évvel korábbi kormányzása idején tapodtat sem haladt előre a decentralizáció, és aki szintén semmit nem tett a magyarok által három évtizeden át kitartóan követelt helyi autonómia megvalósulásáért. Akkori főnöke, Traian Băsescu államfő úgy fogalmazott, annyi autonómiája lesz Udvarhelynek, mint Caracalnak. De még annyi sem lett.
Nos ha már ezt az ellenzéki társaságot is kipróbálta kormányon az ország, nagy kérdés számomra, hogy ugyanazok az emberek milyen újdonsággal tudnának előhozakodni? Kiegészülve persze az egykori magyarországi Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) „romániai inkarnációjával”, a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel, amelynek egyház- és családellenes szólamain kívül nem találkoztam semmiféle épületes elképzeléssel az ország jövőjéről.

Számomra tehát rejtély, miért gondolják úgy a románok, hogy nekünk, erdélyi magyaroknak kell a tűzből kikaparnunk gesztenyéjüket? Miért a mi felelősségünk az, ha az ország rossz irányba megy? Miért vagyunk hibásak azért, ha politikai ideológiáktól függetlenül az elmúlt harminc esztendő román kormányai tönkreverték az országot, a román politikai elit pedig a közvagyon nagyobb részét ellopva gazdagodott meg. Csodálkozom a román választókon, hogy nem veszik észre: a két politikai tábor – amelyek közül választani akarnak –, nagyjából egy tőről fakad, a pártokban csupán névcsere történt. Amíg az erdélyi románság nem eszmél rá, hogy gazdasági fejlődés és jólét csak regionális pártok révén képzelhető el, amelyek politikusai Erdély valódi problémáit és kihívásait vállalják fel, addig különösebb jelentősége nem lesz, kit „szavaznak be” a bukaresti parlamentbe.

A népi bölcsesség tökéletesen ráillik a mai román politikára: ha elrepül egy légy, jön helyette másik, de az rendszerint sokkal jobban csíp.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Kiss Judit 2019. február 27., szerda

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Rostás Szabolcs 2019. február 25., hétfő

Jövőkép, erődemonstráció

Ahhoz képest, hogy jövőképformáló iránymutatások felsorakoztatásának szánták, az RMDSZ Kolozsvárt rendezett kongresszusán sokszor olyan érzése támadt a külső szemlélőnek, mint amikor egykori katonatársak közös élménybeszámolóját hallja.

Balogh Levente 2019. február 22., péntek

Jelképérték

„Ha történetesen akkorra jelentenék be az elkövető kézre kerítését, amikor ez az írás megjelenik, már akkor is késő lenne” – írtuk pontosan három héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon.

Vélemény
Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Kiss Judit: Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András ...

Makkay József: Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális ...

Hallgassa online rádióinkat