Politikai és gazdasági kockázatok

Bár egy frissen hatalomra jutott politikai erő részéről sűrűn hallani – egyfajta mentegetőzésképpen –, hogy nagyon sok erőfeszítésébe kerül majd az elődje által elkövetett hibák helyrehozatala, a hátrahagyott problémák orvoslása, ezúttal tény és való, hogy súlyos örökséget hagytak maguk után Viorica Dănciláék, ezer sebből vérzik az államháztartás. Igazság szerint azonban nem szabad mindent a PSD legutóbbi miniszterelnökének és kormányának nyakába varrni, hiszen az elhibázott gazdasági és pénzügyi intézkedések sorozata a jelenleg börtönbüntetését töltő Liviu Dragnea hatalmának „fénykorában” indult el, amire a Dăncilă-kabinet rátett pár lapáttal. Úgy vágtak neki például a nyugdíj- és béremelésnek, hogy nem törődtek vele, megbírja-e az ország költségvetése az intézkedést, ami a nyugat-európai szinthez való felzárkózást tekintve teljesen indokolt lenne, csakhogy ez nem mehet egyik pillanatról a másikra. Aztán az októberi bizalmatlansági indítványon körvonalazódó bukást sejtve, továbbá az államfőválasztásra készülve a PSD-ben az lett a jelszó, hogy utánunk az özönvíz, az alakulat jó ideje úgy viszonyult a költségvetési forrásokat, mintha nem lenne holnap, és kizárólag pártpolitikai, választási logika mentén osztogatta a pénzeket. Miközben például az előző kormány a nyugdíjrendszer költségvetési többletéről beszélt, kiderült, hogy félmilliárd eurós lyuk tátong a büdzsén. Amíg a cégeknek járó, több mint egymilliárd euróra rúgó áfa visszafizetésének késleltetésével fékezték a deficitet, arra kerített 300 millió eurót legutolsó ülésén a Dăncilă-kabinet, hogy szétossza a baloldali irányítású önkormányzatok között. Nem csoda, hogy az új kormány képtelen teljesíteni idén a három százalékos költségvetési hiánycélt, amely jelentősen, négy százalék fölé ugrott a múlt héten végrehajtott költségvetés-kiegészítés után.

Helyzet van tehát, emiatt a liberálisok kisebbségi kormánya, valamint a PNL-t minden erővel hatalomra segítő, volt pártja mögött teljes mellszélességgel kiálló Klaus Johannis államfő roppant kényes helyzetbe került. Bár az új kabinet tagjai egy hónappal ezelőtti beiktatásuk óta naponta igyekeznek biztosítani a nyugdíjasokat és a közalkalmazottakat arról, hogy van fedezet az öregségi juttatás és a bérek folyósítására, ennek realitása közel sem annyira biztos. Ludovic Orban és a PNL üllő és kalapács közé került, mivel választania kell a politikai népszerűségcsökkenés, illetve a gazdasági veszteség között. Ha hallgat az elemzők, a román jegybank és Brüsszel tanácsára, és elhalasztja a következő évekre beütemezett jókora nyugdíjemelést, akkor jelentősen veszíthet felfelé ívelő népszerűségéből, és rosszul szerepelhet a jövő évi helyhatósági és parlamenti választáson, ha viszont tovább megy a PSD által megkezdett úton, akkor annak a hazai gazdaság fizetheti meg az árát. Kérdés, hogy a miniszterelnök, de mindenekelőtt az államfő hajlandó-e vállalni a politikai kockázatokat ugyanúgy, ahogy a válság követelte megszorítások közepette tette azt elődje, a bérek lefaragását 2010-ben bejelentő Traian Băsescu. Bár a helyzet ma nem olyan súlyos, mint kilenc évvel ezelőtt, mindenképpen aggasztó, emiatt a népszerűtlen intézkedéseket sem lehet elkerülni.