VEZÉRCIKK – Az RMDSZ-nek a román társadalommal van vitája autonómiaügyben, nem a magyarokkal – ezzel üti el a szövetség azt a néppárti javaslatot, hogy a romániai államfőválasztáson induló két magyar elnökjelölt nyilvános vita során ütköztesse álláspontját.
2014. október 06., 19:472014. október 06., 19:47
A saját politikai haszon szempontjából mindkét alakulat magatartása érthető. A kisebb, kevesebb erőforrással rendelkező és ismeretlenebb EMNP célja az, hogy autonómiapárti, föderatív berendezkedésről szóló üzenetét a lehető legtöbb magyarhoz eljuttassa, erre pedig egy, az összes magyar sajtóorgánum által tudósított nyilvános vita jelenthetné a legjobb esélyt.
Az RMDSZ viszont éppen hogy elejét szeretné venni annak, hogy riválisa nagy nyilvánosság előtt terjeszthesse nézeteit, ezért ódzkodik Kelemen az általa már jó előre lenézően csak „nyilvános pofozkodásnak” minősített érvütköztetéstől. Ehelyett azt ígéri: az eddigi bírálatokra majd egyszerre, a sajtóban válaszol az RMDSZ.
Bár nem gondoljuk, hogy egy vagy akár két vita során lehetőség nyílna az erdélyi magyar közösség jövőjéről és az autonómiakoncepciók közötti különbségekről vallott nézeteket érdemben és kellőképpen mélyrehatóan vázolni, azért azt sem hisszük, hogy a jelenlegi helyzetben a felülről érkező kinyilatkoztatás formájában érkező válasz lenne a legjobb megoldás.
Mert jól hangzik ugyan, hogy autonómiaügyben a szövetségnek nem az erdélyi magyarokkal van vitája, de azért mégiscsak jelzésértékű, hogy az erdélyi magyar közösség soraiban volt közel 220 ezer olyan személy, aki hajlandó volt aláírásával támogatni egy, az RMDSZ-étől eltérő politikai és autonómiakoncepciót képviselő magyar jelöltet.
Márpedig mind a Kelemennek aláíró 270, mind a Szilágyit támogató 217 ezer magyar polgár megérdemli, hogy a magyar jelöltek nyilvánosan, egymással is ütköztessék érveiket. Hátha ezáltal esély teremtődne egy jobb, szélesebb támogatottságú és legitimitású, javított autonómiakoncepció kialakítására.
Mert ha a két oldal továbbra sem képes egymással nemhogy érdemben tárgyalni, de még értelmesen vitázni sem, lehet, hogy a nyilvános pofozkodás ugyan elmarad, de ahelyett végül mi, erdélyi, partiumi és bánsági magyarok együtt szaladhatunk bele egy jókora sallerbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!