Balogh Levente

2018. április 10., 08:11

Óriási legitimitás

A magyar választópolgárok elsöprő többsége úgy értékelte, az elmúlt nyolc év teljesítménye alapján az Orbán Viktor vezette kormánynak nem hogy távoznia kell a hatalomból, hanem minden eddiginél erősebb felhatalmazást adott arra, hogy folytassa a kormányzást.

Ez szűrhető le a vasárnapi országgyűlési választás eredményéből, hiszen a rekordrészvétel mellett zajlott megmérettetés nemhogy beigazolta volna azokat az ellenzéki reményeket – és kormánypárti aggodalmakat –, hogy a nagyobb mozgósítás az ellenzéknek kedvezhet, hanem ismét csak azzal az eséllyel kecsegtet, hogy a Fidesz-KDNP kétharmados többséggel kormányozhat tovább. Az okok többrétűek, és azt jelzik: az ellenzéki pártok sem egyenként, sem összefogva nem tudtak hiteles alternatívaként megjelenni a választók előtt.

A kormányoldal jelentős sikeréhez minden bizonnyal nagy mértékben hozzájárult, hogy néhány héttel ezelőtt az egyik legerősebb fellegvárának számító Hódmezővásárhelyen kijózanító pofonba szaladt bele, amikor az időközi választáson elvesztette a város polgármesteri tisztségét. Ez ugyan az ellenzéki pártok és a kormánnyal nem szimpatizáló választópolgárok számára felcsillantotta a reményt, hogy megfelelő mozgósítás mellett országos szinten is megismételhető a bravúr, a másik oldal számára viszont olyan figyelmeztetés volt, amely nyomán egyrészt a kormánypártok is komolyabb erőket fektettek a mozgósításba, másrészt a kormánypárti szimpatizánsok is nagyobb arányban érezték úgy: mindenképpen el kell menniük szavazni, különben veszélybe kerül a folytatás. Ez eredményezhette a példátlanul magas részvételi arányt.

Az ellenzéki oldalon sokan máris bűnbakot keresnek, mondván, az LMP, a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt „elárulta" a kormányváltást akaró erőket, amikor nem volt hajlandó részt venni az ellenzéki koordinációban, és nem léptette vissza az összes olyan egyéni jelöltjét, akinél volt esélyesebb ellenzéki jelölt egy adott választókerületben. Csakhogy ez vastagon vágyvezérelt gondolkodás, hiszen egy párt – amennyiben komolyan veszi önmagát – elsősorban a saját politikáját kívánja megvalósítani, szavazatokra van szüksége a parlamentbe jutáshoz, másrészt pedig igencsak egybites gondolkodásra vall csak azért egy kalap alá venni minden pártot a kormánypártokon és a Jobbikon kívül, mert ellenzékiek. Elvileg mindegyikük eltérő programmal rendelkezik, és a közös pontok ellenére is eltérő célokat követ - azt pedig most az eredmény is mutatja, hogy az elvakult Orbán-fóbia nem volt nyerő „program". Hiszen a választópolgár nem gép, és nem követi automatikusan a párt utasításait – jelen sorok szerzője is tud olyanról, aki amiatt döntötte el végérvényesen, hogy nem szavaz az LMP-re, mert az egy körzetben visszaléptette jelöltjét a DK javára.

A választások után most minden párt levonhatja a tanulságokat. A Fidesz-KDNP dolga tűnik a legkönnyebbnek, hiszen óriási legitimitást kapott a további kormányzásra, politikája – beleértve a külhoni nemzetrészekkel kapcsolatos támogatáspolitikát, a nemzetrészek közötti kapcsolat szorosabbra fűzését – folytatására.

A Jobbik ugyan megerősítette pozícióját a legerősebb ellenzéki párt szerepében, de az, hogy Vona Gábor pártelnök bejelentette: benyújtja lemondását, jelzi, ő is tudja, hogy a meghirdetett néppártosodás kudarcos politikának tekinthető. Az MSZP-Párbeszéd számára is egyértelmű kudarc az eredmény, a szocialistáknak nem jött be a kívülről „importált" miniszterelnök-jelölt, és kezdhetik megszokni, hogy végképp belecsontosodtak a középpárt szerepbe – és azt a gondolatot, hogy még van ennél is lejjebb. Az LMP számára Hadházy Ákos társelnök lemondása ellenére sikeresnek mondható a szereplés, hiszen nagy részvétel mellett is jobb eredményt ért el, mint négy éve. A DK is örülhet, hiszen annyiban sikeresnek mondható a külhoni magyarok elleni uszítókampány, hogy képes volt megugrani a bejutási küszöböt – vélhetően az „SZDSZ-árvák" szavazataival. A tavalyi év elején még ígéretesnek tűnő Momentum egyelőre hamvába halni látszik, az Együtt pedig valószínűleg végleg eltűnik a süllyesztőben.

A kérdés most az, mihez kezdenek a kormánypártok azzal az óriási legitimitással, amelyet a választáson kaptak. A választással a kampányidőszak véget ért, és bár a bevándorlási válság továbbra is problémát jelent, és az EU jövőjével kapcsolatos, a nyugati és a közép-európai tagállamok viszonyáról és szerepéről szóló viták továbbra is legitimek, a folyamatos kampányüzemmód, az állandó kommunikációs hadviselés, a valós problémák óriásivá nagyítása még akkor is fárasztó lehet egy idő után, ha most bejött a kampánystratégia. Emellett saját érdek is, hogy ne nyújtsanak „ki nem kényszerített" támadási felületeket, mint például a vagyonosodási ügyek és a közmédia működése.

A nyolcéves kormányzás stabil gazdaságú, gyarapodó országot teremtett, amely európai szinten is tényezővé tudott válni azáltal, hogy a V4-ek köré olyan szövetségi rendszert kovácsolt, amely képes lehet hatékony ellensúlyt teremteni a kisebb nemzetek torkán bármilyen döntést erőszakkal lenyomni kívánó eurokratákkal, illetve nyugati tagállamokkal szemben.

Mindez nem azt jelenti, hogy állandóan hadakozni kell, hanem azt, hogy a határozott kiállásról le nem mondva együtt kell működni a közös célért, a minden polgára számára élhető, a józan ész, és nem hagymázas utópiák, életidegen ideológiák alapján működő Európai Unióért.

Az immár negyedik Orbán-kormány most olyan felhatalmazást kapott arra, hogy részt vegyen a kontinens jövőjéről szóló vitákban, amelyet sem Brüsszel, sem más tagállami kormányok, sem egyéb hatalmi vagy gazdasági központok nem hagyhatnak figyelmen kívül. Közös nemzeti és európai érdek, hogy jól sáfárkodjon vele.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Pataky István 2019. március 25., hétfő

A románokon múlhat az RMDSZ sikere

Kampányüzembe kapcsolt a román politikum, pedig két hónap van még az európai parlamenti választásokig. A pártok vezetői úgy járják az országot, mintha országos megmérettetés következne.

Balogh Levente 2019. március 22., péntek

Johannis kampányízű pótcselekvése

Ki az, aki nem igennel válaszolna, ha egy népszavazáson azt a kérdést tennék fel: Szeretné-e, ha jövő hónaptól mindent ingyen kaphatna meg, amit csak akar? 

-- Külsős szerző -- 2019. március 21., csütörtök

Muszlim kancellár Németországban? – Az Európai Néppárt jövőjéről

„Az Európai Néppárt elnöksége és a Fidesz egyetért abban, hogy a Fidesz felfüggeszti tagságát az EPP-ben, amíg az értékelő bizottság jelentése elkészül” – ez a kompromisszumos megoldás született az európai ernyőszervezet szerdai brüsszeli tanácskozásán.

Páva Adorján 2019. március 21., csütörtök

Március 15-ei hazugságok

Románia miniszterelnöke jobban tenné, ha Klaus Johannis államfőhöz hasonlóan meg se szólal március 15-én mindaddig, amíg nem igaz, amit mond.

Kiss Judit 2019. március 20., szerda

Madártávlat, rögvalóság

Ha egy ország turistacsalogató kisfilmet akar készíteni magáról, természetes, hogy a szebbik oldalát villantja fel, lévén, hogy a világ minden sarkából vonzani akarja a mozgóképfogyasztó nagyközönséget.

Rostás Szabolcs 2019. március 19., kedd

Politikai előjátékká silányított EP-választás

Bár a bukaresti balliberális koalíció pártjai még nem véglegesítették jelöltlistájukat, a kampány máris teljes üzemmódban dübörög, és nagy vonalakban már kirajzolódnak a pártoknak a májusi európai parlamenti választások alkalmából közvetített üzenete, stratégiája.

Bálint Eszter 2019. március 18., hétfő

Sztrádaszabadságharc

Minden valószínűség szerint csak a 15-ös szám „misztikáját” (március 15-én 15 órakor 15 perces munkabeszüntetés) tartotta szem előtt az a suceavai vállalkozó, aki meghirdette a „Románia autópályákat akar” akciót, és fogalma sem volt az időpont szimbólumértékéről.

Balogh Levente 2019. március 15., péntek

Băsescu és más ünneprontók

Szépen megalapozták a hangulatot nemzeti ünnepünkre a magyar közösség romániai jelenlétét továbbra is rossz szemmel néző román pártok és illetékesek.

Pataky István 2019. március 14., csütörtök

Európai fakírok balról és jobbról

Megvan az a vicc, amikor János bácsi a farkánál fogva forgatja a feje fölött a macskát? Mit csinálsz azzal a szerencsétlen állattal? – kérdi tőle megrökönyödve Józsi. Jót teszek vele. Na, nem most, hanem amikor elengedem – érkezik a válasz.

Kiss Judit 2019. március 13., szerda

Csak a munka menjen

Kísérleti nyúlnak tekint bennünket a tanügyminisztérium – ekképpen bírálta az oktatási rendszert – tegyük hozzá, szerfölött jogosan – az országos diáktanács, amely arra buzdította a próbavizsgázókat, hogy üres lapok beadásával tiltakozzanak a napokban a megmérettetésen.

Vélemény
Pataky István: A románokon múlhat az RMDSZ sikere

Kampányüzembe kapcsolt a román politikum, pedig két hónap van még az európai parlamenti választásokig. ...

Balogh Levente: Johannis kampányízű pótcselekvése

Ki az, aki nem igennel válaszolna, ha egy népszavazáson azt a kérdést tennék fel: Szeretné-e, ha jövő ...

-- Külsős szerző --: Muszlim kancellár Németországban? – Az Európai Néppárt jövőjéről

„Az Európai Néppárt elnöksége és a Fidesz egyetért abban, hogy a Fidesz felfüggeszti tagságát ...

Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat