2010. szeptember 24., 11:512010. szeptember 24., 11:51
Ha csökken a befizetők száma, a szétosztható összeg is kevesebb. Ez pedig úgy, hogy a nyugdíjjogosultak száma növekszik, miközben a befizetőké csökken, előbb-utóbb a rendszer összeomlásához vezet. A kormány – miután a válság és a halogatott reformok miatt körmére égett a gyertya – muszájból végre fölvállalta a rendszer átalakításával járó népszerűségvesztést, azonban a jogszabály elfogadásának mikéntje miatt fennáll a veszélye, hogy az egész reformterv még azelőtt dugába dől, hogy hatályba léphetne, állandósítva, sőt mélyítve a válsághelyzetet.
Ha ugyanis az illetékes nyomozati szervek valóban megállapítják, hogy Roberta Anastase képviselőházi elnök meghamisította a múlt szerdai voksolás eredményét, az a román parlamentarizmus eddigi legsúlyosabb válságához vezethet. Ha kiderül, hogy a kormányoldal ilyen mértékben visszaélt a kezében lévő irányítási eszközökkel, az a polgárok ordas becsapásának, a demokrácia megcsúfolásának minősülne, ami nem csupán a jelenlegi kormánypártok, de az egész politikum iránti bizalmat megrengetheti. Hiszen mi a garancia arra, hogy hasonló viszonyok között, ugyanilyen helyzetben az ellenzéki pártok másként cselekednének?
Az eddigi jelek ráadásul arra utalnak, hogy a nyugdíjtörvény elfogadásakor enyhén szólva hibádzott az abszolút többség, úgyhogy a kilátások nem túl biztatók, pedig most épp az lenne az ország érdeke, hogy végre beinduljon a reform. Ehelyett azonban ismét a jelenlegi helyzetért a PDL kormányra erőszakolásával amúgy százszázalékos felelősséget viselő Traian Băsescu államfő hivatalából való felfüggesztése van napirenden. Aminek indokoltságát ugyan nem vitatjuk – csakhogy ettől az ország helyzete még nem lesz jobb. Viszont ez is jelzi, hogy továbbra sem a nyugdíjasok és általában véve a polgárok érdekeiről van szó, hanem a hatalom mindenáron történő megszerzéséről – a járulékos veszteségekre és az okozott kárra való tekintet nélkül.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.