Hiszen – ahogyan azt sokféleképpen, világszerte unalomig ismételgetik jó ideje – a technológia szélsebesen szárnyaló fejlődése, az emberi nemtörődömség és még ki tudja, mi minden eredményeként bolygónk legintelligensebb lénye afelé halad, hogy elpusztítsa saját lakóhelyét, környezetét.

Elég, ha csak arra gondolunk, hogy évente sok tonnányi műanyag hulladék kerül a tengerekbe, óceánokba, folyókba, erdőkre, mezőkre, fuldokolnak az ember által egyszer használt nejlontól delfinek, madarak, és közvetve bár, de fuldoklunk mi is. Szeméthegyek emelkednek a természetben, a szennyezettség az emberi élet és minden emberi tevékenység alapjául szolgáló ökoszisztémákat tesz tönkre, veszélyezteti az élővilág egészségét. Hulladékkal borítjuk el a természetet, a szennyezés pedig visszakerül a szervezetünkbe, és újfent szennyezünk: a kör(forgás) ördögi.

Ez a folyamat nap mint nap zajlik annak dacára, hogy a virtualitásban és a valóságban is számtalan, a környezetvédelem fontosságát tudatosító, riogató, elrettentő, apokaliptikus jövőképet vizionáló kampányt, figyelemfelhívó akciót, világnapi üzenetet és programsorozatot szórnak szét a nagyvilágba, környezetóvó intézkedéseket emelnek törvényerőre. (Végre nálunk is konkrétan körvonalazódó lépésnek tekinthető, hogy Romániában a jövő évtől kezdve nem lehet forgalomba hozni vékony és vastag műanyag szatyrokat, a környezetszennyezőnek bizonyuló zacskók importját pedig már idén beszüntetik.)

A környezetvédelemnek már 1972 óta megünneplik a világnapját június 5-én (zárójelben: manapság már alig akad valami, aminek ne lenne világnapja). Az ilyen kiemelt napokat általában évente egyszer ünneplik, holott a környezetvédelem vonatkozásában napnál világosabb, hogy az időnkénti tudatosítás mellett folyamatosan tettekre lenne szükség. A világnapnak minden évben adott témát, mottót választanak, idén a „Beat plastic pollution! If you can’t reuse it, refuse it!” (Harcolj a szennyező műanyag ellen! Ha nem használható újra, ne használd egyszer sem) a frappáns jelszó.

Jó lenne, ha a jelszavakat is újrahasznosítanánk, főként cselekedetekben és az életünk legtöbb szegmensét elárasztó közhelyek, jelszavak, üres frázisok világában ki-ki a saját házatáján és környezetében kezdene el tenni azért, hogy ne fulladjunk bele a hulladékrengetegbe. Bár ez is közhely, hátha a belátható jövőben annál többé válik.