Makkay József

2019. május 09., 09:44

Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása az EU-tag Románia és Magyarország számára éppen olyan természetes dolog kéne hogy legyen, mintha valaki felkerekedik, és meglátogatja a szomszédos országban élő ismerőseit vagy rokonait. De ezt sokan mégsem így gondolják.

A magyar ellenzéki sajtó a látogatás kampányízét érzékeli, hogy a magyar kormányfő az európai parlamenti választások küszöbén a „Fideszhez közel álló RMDSZ” választási esélyeit növeli, és horribile dictu saját politikai táborát erősíti. Az irányunkban epésebb román sajtó pedig nyílt ellenséget lát az idelátogató magyar „populista” kormányfőben, akin – az európai liberálisok nagy örömére – több okból is elverhetik a port. E fórumokon visszafogott vagy mértéktartó véleményre aligha van esély, hiszen a nagyszebeni uniós show eleve a nagy európai ellentétekről szól, ahol a „többség” a „populista” kisebbségtől óvná az Európai Unió jövőjét. Az EP-választások kimenetele egyelőre még csak találgatások kérdése, de a lehetséges váltás miatti jajveszékelés már belengi Európa minden sarkát. Ebben a liberális képletben Orbán Viktor és az őt támogatók a „rossz oldalon” állnak, így értelemszerűen az erdélyi magyarok is, akiknek körében a magyar miniszterelnök toronymagasan a legnépszerűbb magyar politikus.

Ez nem véletlen, hiszen a magyar kormányfő magas népszerűsége elsősorban nem választási kampányok kérdése, hanem ennél lényegesen fontosabb okoknak köszönhető. Olyan nemzetstratégia hozadéka, amely tégláról téglára épít újjá valamit a Kárpát-medencében, amelyről sokáig a magyarság is úgy gondolta, hogy illúzió róla beszélni, kár ebben bízni, el kell ezt felejteni. Az orbáni modell lényegesen több annál, mint amit Antall József néhai kormányfő kijelentett, miszerint 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni. A mostani időszak e három évtizeddel ezelőtti kijelentés feltöltése tartalommal, amikor nemcsak szavak szintjén működik együtt a Kárpát-medencei magyarság, hanem ma már a közös intézményrendszer szakszerű kiépítése folyik gőzerővel.

Nemrég, egy szórványtelepülésen egy idős ember azt kérdezte tőlem, miért kell magyar állami támogatással akkora összeget beleölni a kisvároska romossá vált református templomának felújításába, vagy éppenséggel új óvodát építeni ott, ahol alig van magyar gyerek. Erről eszembe jutott Nicolae Iorga román történész mondása. A múlt század harmincas éveiben megkérdezték tőle, hogy a többségében magyarok lakta településre miért építenek nagy ortodox katedrálist? Mire azt válaszolta, hogy majd megtelik. Ha a két világháború között a románok ennyire előrelátóak és optimisták voltak, vajon mi miért ne lehetnénk ilyenek? Miért ne bízhatnánk abban, hogy ha elveszettnek hitt értékeinket leporoljuk és felújítjuk, azok újra jövővel kecsegtetnek bennünket?

Az egymást követő Fidesz-kormányoknak éppen ez a legnagyobb hozadéka az erdélyi magyarság számára: nagyon sok embernek adta vissza a reményt, a hitet abban, hogy a szülőföldön is van jövő.

Az erős Kárpát-medencei hálóban épülő magyar nemzetpolitika bírálóinak rendszerint nincs igazuk, de abban legkevésbé, hogy a tartós határon túli „pénzosztogatás” a Fidesz számára kampánycélokat szolgál. A határon túli beruházásokra irányuló milliárdok Magyarországon – bizonyos körökben – eleve ellenérzést váltanak ki, az utódállamokbeli magyar közösségek szavazatai pedig lényegesen nem tudják befolyásolni a magyar belpolitikát.

Akkor mi a hozománya? – teszi fel a kérdést a csak politikai tőkében gondolkodó ember, akinek nem fordul meg a fejében, hogy hosszú távú, nemzetben történő építkezés is létezik.

Sokak számára ez azért tűnik furcsának, mert a korábbi magyar politika elszoktatta ettől a Kárpát-medencei magyarságot. Orbán Viktor miniszterelnök érdeme, hogy ezt a fajta gondolkodást visszahozta a Kárpát-medencei magyar közéletbe.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. május 10., péntek

Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális európai uniós csúcsot, amelyen az EU jövőjéről határoznak a résztvevő állam- és kormányfők.

Balogh Levente 2019. május 07., kedd

Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még mindig teljesen bizonytalan, ugyanakkor a jelenség ismét csak rávilágít a román kormányok és illetékes hatóságok tehetetlenségére és jövőkép-nélküliségére.

Kiss Judit 2019. május 06., hétfő

Egy ötlet mint öngól

Senki nem vitathatja, hogy a romániai magyar diákoknak joguk lenne ahhoz, hogy épp annyi eséllyel induljanak a nagybetűs Életbe, és úgy érvényesüljenek a hazai társadalomban, mint többségi társaik.

Balogh Levente 2019. május 03., péntek

Gyümölcsöző magyargyűlölet

Nagy meglepetést nem jelent, ugyanakkor nagyon élethű képet fest a romániai valóságról a legfrissebb közvélemény-kutatás, amely a pártok népszerűségét vizsgálta.

Makkay József 2019. május 02., csütörtök

A minden határt túllépő temetőgyalázás

Már szinte meg sem lepődik az ember, amikor a magyarellenes megnyilvánulások hosszú sorában ezúttal magyar temetőgyalázást követ el a román hatalom a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata révén.

Balogh Levente 2019. április 26., péntek

Románia, káoszország

A román belpolitikai életben ma már egyetlen, biztosnak nevezhető elem van: a mindent egyre jobban eluraló káosz.

Pataky István 2019. április 24., szerda

Biztos-e Johannis győzelme?

Laza cicázásnak számít a politikai küzdelem szereplői számára az európai parlamenti választásokat megelőző kampány a Cotroceni-palotáért folytatott meccshez képest, pedig egyelőre csak egyetlen olyan jelöltet ismerünk, aki nyilvánosan bejelentette indulási szándékát az államfői pozícióért.

Balogh Levente 2019. április 19., péntek

A Notre-Dame és a feltámadás

Azt mondják, rendszerint mindenki emlékszik arra, éppen hol volt, és mivel foglalkozott, amikor valamilyen világrengető jelentőségű esemény – például a Kennedy-gyilkosság vagy a 9/11-es terrortámadás – történt.

Kiss Judit 2019. április 17., szerda

Szemetelők és bizakodók

Úgy tűnik, mintha az igazi, napsütéses tavasz érkeztével egyre többeket kezdene zavarni a természetben és a lakott területeken is szétterjedő szemét.

Pataky István 2019. április 16., kedd

Bezzeg Szerbia

Viorica Dăncilă miniszterelnök elnézést kért az erdélyi magyaroktól Dan Tanasă cinikus, gyűlöletkeltő, magyarellenes feljelentéseiért. Klaus Johannis államfő pedig Rareș Bogdan korábbi tévés uszításaiért fodult bocsánatkéréssel a magyarokhoz.

Vélemény
Balogh Levente: Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális ...

Balogh Levente: Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még ...

Kiss Judit: Egy ötlet mint öngól

Senki nem vitathatja, hogy a romániai magyar diákoknak joguk lenne ahhoz, hogy épp annyi eséllyel induljanak a nagybetűs ...