2010. február 08., 10:532010. február 08., 10:53
Nekik biztosan európai szintet meghaladó sebességgel jönnének le a világhálóról a legújabb mozisikerek. Városon persze minden könnyebb, velük van a térerő is. Azon viszont senki sem aggódik, mi lesz a szegény falusiakkal. Nekik se telefon, se rádiójel. A tömbházlakók nagy igényességgel válogathatnak a különféle szolgáltatók között, és csupán csak azon kell morfondírozniuk, hogy egy kábelen jusson be a lakásukba a telefon, internet és tévé, vagy külön szálakon tartsák a kapcsolatot a nagyvilággal.
Ezzel szemben a vidékiek nagy részének csak a friss levegőből jut több. Az sem kevés, de azért téli időben nem kellemes több kilométert utazni, megnézni, mit üzen a 20 éve kivándorolt nagybácsi. Még manapság is, a sokat hangoztatott uniós időkben, a minduntalan emlegetett 21. században, a nyugati határtól alig pár kilométerre van olyan település, amelynek sem vezetékes vize, sem kábeles távközlése nincsen. Persze van olyan romániai falu is, amelyben eddig még egyetlen méternyi aszfaltutat sem épített a mindenkori pártunk és kormányunk. Ott az életet adó folyadékot a nótából ismert kiskút, kerekes kút, a Riska meg a sarki köpködő adja, ellenben hipergyors a szélessávú internetük.
Ez a jobbik eset, mert az ott lakók legalább le tudják tölteni azokat a programokat, amelyekkel szépen ki lehet retusálni a falujukról készült torz képeket. Ám azokban a falvakban, amelyekben az említett luxus nincsen meg, csak hallomásból ismerik az internetet, mint koldus a zsíros kenyeret. Egyik barátom igen a Teremtő háta mögött lakik, és náluk nincsen semmiféle internet. Felbuzdulva a mobilnet-technológia hallatán, beszaladt városra, és meg szerette volna kötni a kétéves szerződést, jó magasra emelve személyijét, hogy lássák, merre lakik. Már épp láttamozta volna a hűségnyilatkozatot, mikor az eladó felhívta a fővárosi központot, és megtudta, azon a környéken nincsen jele a szolgáltatónak, hiába reklámozták nagy plakátokon, hogy lefedik az ország 90 százalékát. A térképükön rajta van a település mint potenciális internetezési lehetőség, de azon a helyen a virtuális világ nem létezik fizikai valójában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok