VEZÉRCIKK – Támogatásban jók vagyunk: az erdélyi magyarság – ha remélhetőleg a választási iroda is rábólint – megkettőzött erővel lesz jelen a romániai államfő-választási kampányban.
2014. szeptember 23., 20:082014. szeptember 23., 20:08
Vitán felül áll, hogy Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt jelölése mozgósító erővel hatott, és a közösen (jobban mondva a külön-különt összeadva) begyűjtött, csaknem 500 ezer támogató aláírás régóta várt bizonyítéka annak, hogy közösségünknek nem csupán egy jelképes, mindenkori, „mindegy, hogy milyen, csak legyen” jellegű politikai képviseletre van szüksége, hanem olyan belső versenyre is, amely során bizonyítani is kell, merthogy igenis nagyok az elvárások.
Most mi, a benevezést biztosító szurkolók arra várunk, hogy versenyzőink megalkossák a házi megmérettetés szabályait. Az RMDSZ azzal, hogy a határidő lejárta előtt néhány nappal lezárta aláírás-gyűjtési akcióját, gyakorlatilag segítő jobbot nyújtott az EMNP-nek, amely a hajrában szabadon „halászhatott”. A néppárt által kezdeményezett párbeszéd elutasítása viszont már az erőből politizálást idézi, amely nem sok jóval kecsegtet azok szemében, akik a magyar szavazóbázis összefogását várják jelöltjeinktől majd a második forduló előtt.
A szövetségnek el kell döntenie, hogy a közös magyar érdekek minél hathatósabb képviseletét célozza meg, vagy a bukaresti bizonyítási vágy által hajtva csupán arra törekszik, hogy a lehető legtöbb szavazatot mutassa fel Victor Pontának. Kelemen Hunor öt évvel ezelőtt 370 ezer voksot kapott, ám most, Szilágyi Zsolt megjelenésével már nehezen képzelhető el, hogy a szövetségi elnök megismétli ezt.
Eközben az EMNP máris győztesként várja a pályára lépést, hiszen a legfontosabb próbát sikerrel vette: összegyűjtötte a sokak által kizártnak tartott 200 ezer aláírást. A néppárt akkor is óriási előrelépést könyvelhetne el, ha csak támogatói felének voksát „húzná be” novemberben, hiszen már ezzel is megduplázná a 2012-es parlamenti választásokon elért eredményét. Így kezdődik: kíváncsian várjuk az alkalmazott játéktaktikát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!