Hirdetés
Pataky István

Pataky István

Oltás az utazáshoz? Miért ne?

2021. január 14., 10:182021. január 14., 10:18

2021. január 14., 11:052021. január 14., 11:05

A közösségi média kommentözönében még nem ért véget a vírustagadók dübörgő offenzívája, de máris elindult az újabb nagyhangú támadás a vakcinát ellenzők táborából.

A tizennégy éves korukig már minimum nyolc kötelező oltáson túlesett hozzászólók szerencsések, a különböző vakcináknak köszönhetően elkerülte őket a kanyaró, a rubeola, a szamárköhögés, a merevgörcs, a torokgyík, a mumpsz, a gyermekbénulás stb. Ma már megbotránkoztatónak, társadalmi devianciának számít, ha valaki a fenti oltásoktól próbálja megvonni gyerekét. Nyilván ilyen mértékű elutasítottság lesz évek múlva a koronavírus elleni vakcinát megtagadókkal szemben is, de egyelőre – lévén szó egy valóban vadonatúj oltóanyagról – az elviselhető kategóriába sorolandók a szérumot elutasítók. Egy erősen javasolt, de opcionális oltásról van szó, tehát arról nem érdemes vitát nyitni, hogy a vakcinaellenes állásponthoz mindenkinek joga van.

A Covid–19 elleni oltás ugyanakkor kezd számos fontos, az életünket alapvetően meghatározó kérdés középpontjába kerülni. A görög kormány a tervek szerint azzal a javaslattal kíván az Európai Bizottság elé állni, hogy vezessenek be egy olyan oltási igazolást, amellyel újra szabadon átjárhatók lennének az uniós tagállamok közötti határok. Klaus Iohannis keddi sajtótájékoztatóján tőle szokatlan határozottsággal utasította el az athéni javaslatot. Szerinte ez diszkriminációhoz vezetne. Az uniós ügyekben mindig Berlinre figyelő államfő alighanem tájékoztatást kapott azokról a német véleményekről, miszerint egy csupán javasolt oltásról készült igazolással nem túl szerencsés dolog embereket megkülönböztetni.

Dánia közben egy olyan dokumentumon ötletel, amelyet állampolgárai az oltásuk után kaphatnak meg, és egyfajta „oltási útlevélként” szolgálhat, ha olyan országokba utaznak, ahol kötelező az oltás a belépéshez. Ciprus egyébként már korábban közölte: nem kell tesztelniük és karanténba menniük azoknak, akik 2021 márciusától beoltják magukat.

A helyzet az, hogy az Európai Unión belül továbbra is minden egyes tagállam saját felelőssége az általa megfelelőnek tartott intézkedések meghozatala járvány­ügyben. Magyarország például tavaly szeptember óta lezárta határait a külföldiek előtt. Sok EU-tag negatív teszteredményhez köti az országba való belépést, számos állam – így Románia is – karanténkötelezettséget ír elő azoknak, akik a romániainál rosszabb fertőzöttségi adatokkal rendelkező államokból érkeznek. Ha ezeket a megkülönböztető intézkedéseket diszkriminációnak nevezzük, akkor bizony már jelenleg jogsértések tucatjait követik el az uniós tagállamok.

A most kibontakozóban lévő vita hamis. Ha egy ország oltásigazoláshoz akarja kötni a belépést, esetleg a karanténkötelezettség elengedését, akkor azt minden további nélkül megteheti. A határátlépésen kívül még rengeteg tevékenység szabályozható lesz a megszerzett vakcinákról szóló dokumentumok alapján. A Travelo utazási portál beszámolója szerint egy svájci vállalat például kifejlesztette a CommonPass alkalmazást, amely az utasok egészségügyi adatait a repülőtéren beolvasható QR-kóddá alakítja. A programot már több légitársaság és a repülőterek nemzetközi ipari szervezete, az Airports Council International is teszteli.

Az idei év jelszava az oltás lesz. Nem a szérum hatékonyságának firtatása teszi majd központi témává a koronavírus elleni vakcinát, hanem a normális élet mielőbbi újrakezdésének vágya.

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Hirdetés