VEZÉRCIKK – A megszokott úton halad tovább az RMDSZ. Ezt nem volt nehéz megjósolni azt követően, hogy a párt befolyásos, régi, jelentős üzleti háttérrel rendelkező politikusainak – hívhatjuk őket oligarcháknak is – érdeke és akarata érvényesült, és a szövetség annak ellenére sem lépett ki a kormányból, hogy koalíciós partnere jelezte: nem enged a nemzetállami mítoszból, és csupán szünetelteti, de be nem szünteti a kisebbségi jogbővítés megtorpedózására irányuló akcióit.
2014. július 18., 00:022014. július 18., 00:02
Kelemen Hunor államfőjelöltként történő indítása révén az RMDSZ szokás szerint arra számít, hogy az első fordulóban elért eredmény ismeretében a második fordulóba jutott jelöltek majd egymást félrelökve versengenek a kegyeiért.
Ez most különösképpen nagy téttel bírhat, mivel az előrejelzések szerint ha a baloldal Victor Pontét, a jobboldal pedig Klaus Johannist indítja, pont a magyarok jelenthetik a mérleg nyelvét. Csakhogy az már több ízben is bebizonyosodott, hogy a magyar szavazópolgárok nem szavaznak baloldali jelöltre, még akkor sem, ha az RMDSZ erre buzdítja őket. Johannis pedig kisebbségiként még úgy is nagyobb eséllyel pályázhat a magyarok voksaira, hogy nem vállal fel kisebbségjogi ügyeket, és az autonómiát is ellenzi.
Biró Rozália jelölése a kormányfő-helyettesi tisztségre szintén azt jelzi, hogy a szövetségben rendkívül erős az oligarchák befolyása. Mentora és üzlettársa a Bihar megyei RMDSZ elnöke, Kiss Sándor üzletember, aki ellen a korrupcióellenes ügyészség vizsgálódik olyan ügyletek miatt, amelyeket még a Bihar megyei közgyűlés elnökeként bonyolított.
Biró jelölésére már ez is árnyékot vet, az meg pláne, hogy összeférhetetlenség-gyanús ügyei miatt ellene is feljelentést tett a feddhetetlenségi ügynökség. Az ártatlanság vélelme persze mindenkit megillet, de sem az RMDSZ-re, sem általában véve a romániai magyar közösségre nem vet jó fényt, ha miniszterelnök-helyettesére a gyanú árnyéka vetül – igaz, hogy, hogy nem, az ügyészség történetesen éppen alig több mint egy hete ejtette az ügyet.
Végső soron a jelöléssel legalább a román polgárok magyarokkal szembeni gyanúját eloszlathatják. Hiszen ezáltal is bizonyítják, hogy az RMDSZ tényleg nem más, mint a többi, hasonló ügyekben érintett román párt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!