VEZÉRCIKK – A romániai igazságszolgáltatás függetlensége híveinek érdemes feljegyezniük naptárukban 2014. augusztus 8-át.
2014. augusztus 10., 21:332014. augusztus 10., 21:33
Adrian Năstase exkormányfő kétszeri elítéléséhez hasonlóan ez a nap is mérföldkőnek a rendszerváltás utáni hazai törvénykezés terén, hiszen a bíróság határozott üzenetet fogalmazott meg: nincsenek érinthetetlen politikusok, üzletemberek, oligarchák.
Dan Voiculescu bűnlajstromának ismertetésekor nem lehet fukarkodni a kemény jelzőkkel, nem sikerült ez az RMDSZ – mérsékelt nyilatkozatairól közismert – elnökének sem, aki a legtalálóbban a román politika rákos daganatának titulálta a most tíz év börtönre ítélt médiamogult. Aki egy személyben megtestesítette a román kriptokommunizmust, elrettentő példája annak, miként sikerült átmentenie – saját zsebre – a Szekuritáté vagyonát, hogyan használta egyéni gyarapodására politikai és médiabefolyását, továbbá milyen aljas módszerekkel igyekezett meglovagolni a magyarellenességet.
Tanítani lehet, és bizonyára tanítani is fogják, miként összpontosulhat a politikai és gazdasági hatalom egyetlen ember, Felix, a besúgó, Varánusz, a politikai óriásgyík kezében. Rács mögé juttatásának jelentőségéről az is hűen árulkodik, hogy Voiculescu sajtótrösztjének munkatársai milyen indulattal, arcpirító hazugságáradattal, manipulációs eszközökkel támadják a bíróságot és a nyomozó hatóságot kenyéradó gazdájuk elítélése miatt.
Egyszerre vérlázító és nevetséges, amint a politikai propagandagépezetként működő Antena3 hírcsatorna újságíróknak nevezett agitátorai a sajtószabadság elleni merényletként próbálják beállítani azt, ami a 21. század demokráciájában természetes kell, hogy legyen: egy bűnöző elnyeri méltó büntetését.
Năstase peréhez hasonlóan a lemez ugyanaz: a bírákat ezúttal is a politikai ellenfeleivel való leszámolás vágyától fűtött Traian Băsescu rángatta a háttérből. Ez a mentség megannyi elítélt politikus, oligarcha számára jelentett ürügyet az elmúlt tíz évben. Kíváncsian várjuk, mivel takaróznak majd a Băsescu-éra letűnte után rács mögé kerülő utódok. Akik közé egyszer talán a jelenlegi államfőt is odasorolhatjuk, ha bizonyságot nyernek a terhére rótt gyanúsítások, és az igazságszolgáltatás tovább halad a maga útján.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!