2010. december 06., 10:422010. december 06., 10:42
Tőlük még az áttetsző alkoholgőzben úszó kalauz sem meri kérni a jegyet, mert véletlenül kihúzzák a hátából azt a kisméretű bicskát, amelyet az előző vagonban kapott ajándékba, és nagyobbat tesznek a helyére. A kalózok már csak így bánnak a kalauzzal. Inkább megy a nép mikrobusszal, mert az gyorsabb, az ára szinte üti a vonatét, és száz kilométeren belül csak hárman taposnak a lábára. Annak idején Petőfi mennyire csodálta a gőzöst, és azt hitte, a gondolatot is képes elhagyni. Vajon mit mondana a kisbuszokról?
A vasút kultuszát a sínekkel együtt kezdte ki a rozsda, és már mit sem érnek a Kék Nyilak. Azokat már csak a szilágysági gyerekek veszik észre, és egy-két méretes kővel üdvözlik a jöttüket. A vasút a civilizáció egyik alapköve – vélték anno. Régi fénye eltűnt, és a mai hazai tömegközlekedés szégyenévé vált a sínpályán futó ócskavas-tömeg. Az állomások már rég nem nevezhetők pályaudvaroknak. Pálya ugyan van, ám az udvaron az ócskavas-gyűjtögetők garázdálkodnak, és sokszor még a vonat alól is kilopják a síneket. Már a mozdonyokban sincsen semmi fennkölt, csak a rozsda csámcsog rajtuk olyan hangosan, hogy éjjelente szinte hallani ahogyan el-elreccsen a foga alatt egy darabka múlt. A mikrobuszé a jövő! Megállóiban nagy és büdös a tömeg, marják egymást a nyugdíjasok.
Az állomáscsarnokok visszhangzanak az ürességtől, a hangosbemondó pedig még mindig olyan érthetetlen szöveget recseg, mint ötven éve. Ő mondja, ő hallgatja. Vannak vonatok, amelyek a határon is átjönnek az első városig, ám ugyanolyan üresen mennek haza, ahogyan jöttek. A vonatjegynél fényévekkel olcsóbb taxival eljutni a közeli bevásárlóközpontokig, nem beszélve arról, hogy a négykerekű a lakás előtt vesz fel és ott tesz le. Emellett a sofőr olyan zenét szolgáltat, amilyet kérek. A mogorva kalauz viszont csak annyit képes felböfögni: jegyeket, bérleteket. Az agresszív kismalachoz csatlakozva elmondhatom: nem kell, drága!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok