2010. december 20., 10:252010. december 20., 10:25
A WikiLeaksszel amúgy már csak azért sem hasonlíthatjuk össze magunkat, mivel mi nem titkos dokumentumokat szellőztettünk meg, hanem két RMDSZ-es politikus, Kovács Péter és Édler András vitájáról számoltunk be, amelyet a Facebook közösségi portálon folytattak. A vitát bárki olvashatta, aki Facebook-profillal rendelkezik – becslések szerint jelenleg mintegy félmilliárd ember világszerte. Ráadásul a közösségi portál nem exkluzív klub – egy perc alatt bárki regisztrálhat, és zavartalanul elolvashatja a polémiát. Már csak azért is, mert Kovács eleve a nyilvánosságnak szánta Tőkés Lászlót bíráló véleményét, ugyanis azt a nyilvános üzenőfalra írta be, és ott zajlott le a vita is.
Ennek fényében pedig kizárólag a tájékozatlanság számlájára tudjuk írni azt az álláspontot, miszerint a Krónika sajtóetikai vétséget követett volna el a vitáról szóló cikk leközlésével. (Nem csoda, hogy rutinos Facebook-felhasználóként maga Kovács is a Krónika pártjára állt – igaz, politikusként ő profitálhat is az ügyből, hiszen róla szólnak a hírek.) Így 2010 végén csak az gondolhatja komolyan, hogy a Facebook nyilvános terében megfogalmazott vélemény bizalmasnak számít, aki nincs tisztában azzal, miről is szól egy közösségi portál.
Azt ugyanis olyan fórumként kezelik felhasználói, amelyen immár a személyes találkozókat kiváltva értesíthetnek bárkit arról, mi is történt velük. Ha pedig nem szeretnék, hogy mindenki tudjon róla, akkor privát üzenetként is posztolhatják, vagy a biztonsági beállítások módosításával kiszűrhetik, hogy ki lássa üzenetüket. A mi lelkiismeretünk tehát tiszta: a 21. században információs forrásként használtunk egy olyan orgánumot, amely korunk első számú nyilvános fóruma. Aki a Facebook nyilvánosan hozzáférhető üzenőfalára ír, az félmilliárd embernek ír – és ha valaki ennek nincs tudatában, ne azt okolja, aki erre felhívja a figyelmét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok