2012. május 21., 08:552012. május 21., 08:55
A magyar képviselet arányának csökkenése valóban csak járulékos, de minden bizonnyal örömmel fogadott eredmény, az elsődleges cél ugyanis az USL jelenlegi népszerűségének négy évre történő bebetonozása. A szövetség mintegy ötvenszázalékos támogatottsággal bír, ez pedig az egyfordulós, egyéni választókerületes rendszerben akár alkotmánymódosító többséget is eredményezhet a számára.
A kisebbségek számára némileg kedvezőbb módosítás címzettjei amúgy elsősorban nem a magyarok, hanem a Hargita és Kovászna megyei románok, akik azzal, hogy az egy megyében hatszázalékos arányban jelen levő kisebbség alanyi jogon kap egy képviselői mandátumot, végre „bebetonozott” törvényhozási helyet kapnak. (Nem kicsit pikáns viszont, hogy a nemzetieskedő Ponta-kormány ezzel hivatalosan elismeri, hogy Romániában román kisebbség is lézetik.)
Ez a döntés tehát a szórványmegyék magyarjai számára is kedvező lehet, mindemellett egyértelműen továbbra is megmarad a tervezett rendszer torzsága, az, hogy a leadott magyar voksok jelentős hányada így is elvész. Viszont a kormány még így is fényezheti magát a külföld előtt, mondván: ők aztán nagyon igyekeznek a kisebbségek kedvében járni.
Az új tervezet alkotmányossága ugyanakkor a módosítások ellenére is kétséges. Ráadásul a román parlamenti rendszer egyik legnagyobb problémáját továbbra sem oldja meg. Nem az egykamarás parlament bevezetéséről és a képviselők számának csökkentéséről van szó – ezek érdemi minőségi változást nem hoznának, csupán demagóg kampányjelszónak alkalmasak.
Az igazi baj az, hogy nincs valódi kétkamarás rendszer, ehelyett két, párhuzamosan működő törvényhozás létezik, amelyek tagjait ugyanúgy választják, és feladatköreik is azonosak. A megoldást például a felsőház regionális alapú képviseletté alakítása jelenthetné – ennek azonban a túlságosan is Bukarest központú román politikában egyelőre nem sok az esélye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok