2012. október 09., 09:572012. október 09., 09:57
Mennyi mindenre jut majd idő! Főzés, mosás, takarítás nem jelenthet gondot, hiszen akár kora reggel el lehet kezdeni, s mielőtt az ember a végére érne, még az ebédidő sem jött el. Ráadásul szép időt ígérnek, s a meteorológusok, akik az év összes további hetében úgy hazudnak, mintha olvasnák, most biztosan a színtiszta igazat mondják minden csatornán, újságban és honlapon. Sétálni is jut idő tehát, mit sétálni, kirándulni! Hatalmas barangolások az őszi díszbe öltözött erdőben, gesztenyegyűjtés, bakancs, hátizsák, annyi fenomenális kép elkészítése, hogy az összes ismerőst a sárga irigység rágja még hónapokig, hogy ugyan milyen helyeken jártunk is mi.
Az időtengerrel még sok csodás dolgot lehet kezdeni! Például el lehet vinni a kutyát a kötelező oltásokra. Le lehet pakolni a polcokat. Át lehet szervezni a konyhát, be lehet főzni legalább háromféle lekvárt. El lehet intézni egy csomó elmaradt hivatali ügyet. Meg lehet nézni minden filmet, amire az elmúlt évben nem volt idő, és a férj már igencsak nyaggat miatta. Hatvanhárom új receptet lehet kipróbálni, persze mind csak olyanokat, amik legalább három órát vesznek igénybe, mert hát ki a csodának van ilyesmire máskor ideje? El lehet menni fodrászhoz, kozmetikushoz, manikűröshöz, zöldségeshez, óráshoz, cipőt venni, barátokat látogatni, egyáltalán: abszolút mindent, de mindent el lehet végezni tizennégy csodás, verőfényes kora őszi nap alatt.
S milyen szép is a szabadság első napja! Mikor az ember rájön, hogy nincs hová sietni, marad még idő mindent elvégezni, most előtte inkább meg lehet nézni egy részt a kedvenc sorozatunkból, majd még egyet s még egyet. Nem kell korán lefeküdni, s az se baj, hogy emiatt másnap délben van reggel, mert ugyebár rengeteg a szabadidő. Ugyanez érvényes a szabadság összes többi napjára, egészen az utolsóig, amikor kompromisszumos megoldásként egy délutánra egy közeli erdőbe is ki lehet buszozni egy pár órás sétára, majd kisimulva és kipihenten arra lehet gondolni, hogy mindent elintézünk majd a visszatérő szürke munkanapokon, hiszen a szabadság a pihenésről szól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok