2012. június 11., 10:292012. június 11., 10:29
A tettlegességig fajult kampánynacionalizmus – merthogy erre is volt példa – mellett természetesen nem lehet elmenni szó nélkül, az ilyen esetekben jogos elvárás a felelősök gyors és példás megbüntetése. Afölött azonban csak mosolyogni lehet, amikor például Kolozsvár levitézlett magyarfaló polgármestere, Gheorghe Funar azzal riogatja a román választópolgárokat, hogy hivatalos nyelv lesz a magyar Erdélyben, a kincses város nevét pedig Kolozsvárrá változtatják, ha egy bizonyos, az országot a magyaroknak „kiárusító” román pártra szavaznak.
Felbukkant viszont a kampányhajrá idején egy markáns álláspont, ami ismételten bizonyította a román nacionalizmus kifogyhatatlan tárházát – és paranoiáját. Bukaresti politikusok, elemzők és bloggerek az újabb magánlátogatás keretében a Székelyföldön tartózkodó Károly brit trónörököst vették célkeresztbe, azzal vádolva a walesi herceget, hogy „a román népet sértő módon” barátkozik az egykori erdélyi nemesi családok leszármazottaival, burkolt támogatást nyújtva a magyarok autonómiatörekvéseinek.
Az összeesküvés-elméletekre vevő nacionalista románoknak az is szemet szúrt, hogy Károly herceg az elmúlt években nem rejtette véka alá, rajong Erdély páratlan kulturális örökségéért, az itteni táj szépségéért, és – ha csak részben is – büszkén vallja magát magyarnak is ük-ük-üknagyanyja, Rhédey grófnő révén.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nyilatkozata azonban – miszerint a trónörökös a „székely közösség, az autonómia érdekeinek nagykövetévé” válhat – olyan virulens reakciókat váltott ki, amelyek egyenesen Károly nemkívánatos személlyé nyilvánítását követelték. Holott igazából azon kellene elgondolkodni, mekkora hasznot hoz az egész országnak a világszerte ismert személyiség Erdélyt népszerűsítő „korteskedése”, és hogy az sem véletlen, miért nem irányul ez a kitüntetett figyelem például Moldvára vagy Olténiára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok