2013. február 08., 09:422013. február 08., 09:42
A lakók indoklása tökéletesen méltó egy 21. századi, multikulturalitásával kérkedő, művelődési hagyományaira méltán büszke, amúgy európai uniós tagállamban található, közép-európai városhoz: az az utca, amelyikben ők laknak, csak ne viselje semmilyen gyanús magyar alak nevét.
Mondjuk, ez legalább jelzi, hogy a legkevésbé sem személyes a dolog, nem azért lázadt fel a miniatűr utcácska mintegy harminc háztartása a városban 1927-ben született Bajor Andor ellen, mert kiskorukban meghatározó traumát okozott az Egy bátor egér viszontagságai című gyermekregény néhány fordulata, vagy esetleg azért, mert úgy értékelik, hogy az író humoros írásai nem ütik meg a Showder Klub színvonalát. Szó sincs erről: csupán az a bajuk vele, hogy magyar volt.
Az utcanév megmentésének érdekében esetleg meg lehetett volna kísérelni beadni nekik, hogy nem is magyar író volt, hanem német, hiszen a nevében is benne van, hogy bajor. Amennyire fogalmuk lehet bármely magyar vagy német (és megkockáztatjuk: román) író életrajzáról és egyéb paramétereiről, talán még be is vették volna. De most már mindegy: a kis, falusias, kertes házakból álló környéken található utca a továbbiakban a Veterán utca nevet viseli majd, ami lássuk be, igazságos, hiszen veteránból még Váradon is több van, mint Bajor Andorból, így valósul meg a marxi elmélet, miszerint a mennyiség előbb-utóbb minőséggé válik. Vagy nem, de mindenképpen végképp eltörli azt, ami korábban volt.
Na jó, azért ne legyünk igazságtalanok: az eddigi helyett az ígéretek szerint egy másik, névtelen utcát neveznek el a veteránok által legyőzött Bajor Andorról. Aztán reménykedjünk, hogy nem kell onnan is továbbköltöznie, mert a lakók szerint az utcához az ő nevénél mégis sokkal jobban illene – valamely mai hős után – például a Kulturálatlan kirekesztő vagy Az ismeretlen betelepített elnevezés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok