2012. július 19., 10:102012. július 19., 10:10
Bár végignézve hivatalos ünnepeink palettáját, ez sem kizárt. Néha az az érzése támad az embernek a számon tartott évfordulók kapcsán, mintha szánt szándékkal válogattak volna össze olyan dátumokat, melyek keserű ízt hagynak a szánkban. Példaként: október 6. – az aradi vértanúk kivégzése, március 15. – egy vérbefojtott forradalom kitörésének napja, melyet példátlan megtorlás követett, de augusztus 20-ának sem egyértelműen pozitív az üzenete, mivel az államalapításhoz kegyetlen belharcok emléke kötődik. A non plus ultra pedig a két éve bevezetett nemzeti összetartozás napja, ami nem rossz kezdeményezés ugyan, viszont szerintem hiba volt épp a trianoni döntés napjára időzíteni.
Furcsállom, hogy nem emlékezünk érdemben például Hunyadi Mátyásra, aki minden kétséget kizáróan a legmarkánsabb és a magyar néplélek által leginkább kedvelt személyisége történelmünknek. De szóba jöhetne akár a honfoglalás is vagy a magyar törzsek közötti összefogást megpecsételő vérszerződés, illetve a pozsonyi fényes győzelmet hozó csata. Igen kívánatos lenne, ha a fiataljaink – és nem csak ők – azt látnák, hogy vannak vidám ünnepeink is, mert ellenkező esetben kizárólag a veszteségérzés, a frusztráció növekedéséhez járulnak hozzá a nemzeti emléknapok.
Különösen indokolt volna ez a határon túl, vegyes lakosságú közegben, ahol sok esetben a fiatalnak egyéni döntés kérdése a nemzeti identitás. Kétségtelen, hogy minden magyarnak tudnia kell azokról az eseményekről, melyekre jelenleg emlékezünk. Kevéssé vonzóak azonban az örökösen felidézett szomorú történetek, különösen egy olyan többségi nemzet ünnepeivel párhuzamba állítva, melynél a jeles évfordulók egy erősen önérvényesítő, mítoszteremtő, nemzeti történelem- és identitásépítő kultúrpolitika alappilléreit jelentik. Ha nem lépünk, ne csodálkozzunk, ha a gyerekek, fiatalok számára szimpatikusabb lesz a hórázás, mint a fájdalmas emlékek állandó felidézése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok