Most a főfogás érdekességét fokozta ugyan a beígért köret elképzelt illata, miszerint a magát fővezérnek tartó kackiás hőscincért a bábszerepet első pillanattól nem nagyon kedvelő miniszterelnök lerugdossa majd a túl magas polcról, mivel bejelentette, hogy ő lévén a kormány feje, neki van egyedül joga csereberélni a minisztereket, s majd ha sikerül lezárnia az átalakítást, az államelnök szólhat csak bele a dolgok menetébe. És el is vonult, hogy az elnök társaságában útjára bocsássák a Ford legújabb sportkocsiját.

Cincér uram forrt a saját levében, különösen, mert az elnök, a maga kősziklastílusában kijelentette: vagy megemberelik magukat a szocdemek, vagy hiábavaló volt a tavaly decemberi nyereség. Hogy aztán az éj leple alatt mi történt, ki(ke)t zsarolt meg és mivel, csak ők tudják. De gondolom, nem tévedek nagyot, ha hozzáteszem: a lakosságot már nem is érdeklik a kulisszák mögötti pávatáncok, amikor az árak meredeken nekiindultak és ezzel arányosan zsugorodnak jobban és jobban a jövedelmek.

Egyszóval tény, hogy a két szocdem korifeus újfent nagy egyetértésben jelent meg a színen, és közölték a hegyek szülte három új egérnevet, mindhármat a fővezér udvartartásából halászva elő. A lecserélt három – a két főhölgy és a közlekedési miniszter – nem esett túl nagyot, sőt: a férfiút kivéve mindkét nőszemély „értékes”, valamiféle tanácsadói szerepet kapott.

A három új kormánytagról a bennfentesek tudni vélik, hogy afféle jól befészkelődött helyi kiskirályok, akiktől a saját szemétdombocskájukon nagyon sok függ. Sajnálatos viszont, hogy a szakértelmükről szó sem esett, vagyis ugyanolyan kis egerek, mint az elődeik voltak. De ez a kackiás bandavezért mit sem érdekli, számára az a fontos, hogy ismét felpattanhatott a magas lovára, és a nyeregből még azt is megengedte magának, hogy letiltsa (??!!) az állam elnökét az ország legnagyobb pártjával való foglalkozásról, illetve tanácsolja neki: ha nem bírja megállni az ő belügyeiket figyelni és kommentálni, akkor nyújtson át egy belépési kérelmet és legyen a pártjuk tagja. Vagyis az ő alattvalója, akinek – a többi pártkatonához hasonlóan – legföljebb egy néma szerep juthat.

A kőszikláknak viszont nem szokásuk kavicsdobálásba beleremegni, legföljebb egy fanyar mosolyt érdemeltek tőle ezek a kakaskodó helyi uraságok, akik a nagyszínpadon csak futkorászó egereket játszhatnak.