2010. szeptember 29., 10:312010. szeptember 29., 10:31
Rájöttem, hogy szó sincs erről, nem tudom, honnan és kik érkeznek, egy biztos: hétfőn délben gyalog is lehetetlenség volt közlekedni a belvárosban. Egyszóval hamar rájöttem, nem leszek én Kolozsvár legokosabb albérlője, aki megvárja, míg mindenki lakást kap magának, aztán az elkeseredett tulajdonosok olcsó ajánlataiból válogat kedvére, akik alullicitálják egymást, csak ne maradjanak bérlő nélkül.
Így maradt nekem az internet, ahol kedvemre nézegettem a szebbnél szebb ajánlatokat és képeket, s közben azon mérgelődtem, hogy lehetséges, hogy Budapesten olcsóbban lehet lakáshoz jutni, mint Kolozsváron, s vajon hányat kell még aludnom addig, míg itthon is felfogják: a hűtőszekrény, mosógép és gáztűzhely alapvető felszerelésnek és nem extrának számít. Később bármilyen oldalt megnyitottam, eladó és kiadó lakásajánlatok hirdetései támadtak meg, s nem kellett sok idő, hogy a postaládámba is érkezzenek nagyon kedves, jó modorú lakásközvetítő levelek, akik biztosítottak róla, hogy minden igényemet kielégítik a lehető legkedvezőbb áron.
Sajnos az ilyen szolgáltatások már ismerősek nekem, napokig tudok mérgelődni, mikor elhiszem, hogy dr. Egészség tényleg ellát jó tanácsokkal e-mailen keresztül, teljesen ingyen. Ez így is volt egy hétig, s már kezdett jólesni, hogy minden levele végére odaírta, mennyire fontosnak tartja az egészséges életmód terjesztését, s természetesen mindezt ingyen. Aztán jött a csavar: kiderült, ha továbbra is a tanácsait szeretném olvasni, meg kell vennem a könyvét, ami most kedvezményesen csupán 52 lej. Ha sok pénzem lenne, egyszer végigmennék egy ilyen láncolaton, mert nagy a gyanúm, hogy könyv után jön a CD, majd a vitaminok, bőrápolók, ránctalanítók, s végül a szomorú felismerés, hogy mindemellett mégis öregszünk, s ez meg is látszik rajtunk.
Így töröltem az előzményeket a számítógépen, s megszakítottam a kapcsolatot (amit jóformán el se kezdtem) dr. Egészséggel és mr. Ingatlannal, megértve, hogy az emberi nyomorúságba a legjobb befektetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok