Balogh Levente
2020. január 01., 12:082020. január 01., 12:08
Talán nem rugaszkodunk túlságosan messzire a realitás talajától, ha úgy véljük: az unalmasnak a legnagyobb rosszindulattal sem nevezhető 2019-es év után – amely a szociáldemokraták megroppanását, előre hozott kormányváltást, Klaus Johannis államfő elsöprő választási győzelmét és a magyar-román ellentétek további mérgesedését hozta – még mozgalmasabb 2020-as esztendőre számíthatunk.
Hiszen két választás is vár az ország polgáraira: önkormányzati és parlamenti megmérettetést is hoz az újesztendő. A kérdés már csak az, hogy a parlamenti választást a megszokott időben, év végén tartják-e, vagy a kisebbségben kormányzó nemzeti liberálisok és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) óhajának megfelelően előre hozzák. És egyes értesülések szerint ez máris konfliktusforrás lehet – nem csupán a jelenlegi népszerűségüket a parlamenti erőviszonyok szintjén is rögzíteni akaró liberálisok és Szociáldemokrata Párt (PSD) között, hanem a kormány és Klaus Johannis államfő között is.
Míg ugyanis Johannis a választások mihamarabbi kiírását forszírozza, hogy a liberálisok a parlamentben is vegyék át az uralmat a PSD-től, addig Ludovic Orban miniszterelnök óvatosabb, és ódzkodik attól, hogy a kormány lemondása révén tegye meg az első lépést a lehetséges korai parlamenti voksolás felé – egyrészt azért, hogy ne álljon elő újabb kormányválság, másrészt azért, hogy a párton belüli áskálódások miatt ne maradjon partvonalon kívül az új kormány megalakításakor.
A PSD számára az lenne az ideális állapot, ha a jelenlegi kormány kihúzná a 2020-as év végéig, mert abban reménykedik: a korábbi szociáldemokrata kormányok által hátrahagyott örökség, a romeltakarítás és az ahhoz kapcsolódó népszerűtlen gazdasági intézkedések sora annyira erodálja majd a liberálisok népszerűségét, hogy egy év múlva ha a PSD nem is győz, de legalább nem szenved megsemmisítő vereséget.
Eközben előfordulhat, hogy az USR sem ragaszkodna már annyira az előre hozott választáshoz, miután a párton belül egyre nő a feszültség az elnök és egyes vezetők között. Emlékezetes amúgy, hogy az USR vesszőfutása az államfőválasztás előtt kezdődött, amikor mindeddig feltáratlan forrásokból olyan információk láttak nagyvilágot, hogy Dan Barna pártelnök cége uniós források hűtlen kezelésében lehet érintett.
Talán nem csupán bennünk merül fel a kérdés: lehet-e köze a Johannis és a liberálisok jobbközép oldalon belüli legfőbb ellenfelére nézve kompromittáló információk napvilágra kerülésének ahhoz, hogy a PNL-kormány hatalomra kerülése után a hírszerzés költségvetésének növeléséről döntött, a kormányfő pedig államtanácsosává nevezte ki a hírszerző szolgálat egyik, magyarellenes hangulatkeltésben becstelenül megőszült, kiérdemesült tagját is.
Ha már magyar-román ügyek: a trianoni diktátum aláírásának századik évfordulója és a romániai választások egybeesése azt vetíti előre, hogy nem a 2020-as esztendőtől kell várnunk a történelmi magyar-román megbékélést. Az úzvölgyi magyarellenes provokációkísérlet már jelezte, hogy egyes bukaresti körök nem riadnak vissza a kétoldalú viszony elmérgesítésétől, ha éppen azt tekintik érdeküknek, akár elterelendő a figyelmet a kormány aktuális baklövéseiről, akár más okok miatt.
Román elemzői és politikai körökben már hónapok óta tart a hisztéria amiatt, mert a magyar kormány a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította a békeszerződés aláírásának évfordulóját. Az aggodalmaskodók revizionizmussal vádolják Budapestet és általában a magyarokat. Attól tartanak ugyanis, hogy ha nem csupán az a román narratíva érvényesül, miszerint a diktátum abszolút igazságos volt, hiszen lehetővé tette az összes, románok által is lakott terület bukaresti irányítás alá vonását, hanem az is hangsúlyt kap, hogy számos, súlyos igazságtalanságot is hozott tömbmagyar területek elcsatolásával, az megkérdőjelezheti az Erdély feletti román szuverenitást.
A másik ok: a magyarellenesség szításával mindig mozgósíthatók a román szavazók, így a jelentős téttel bíró, kettős választási évben nem kizárt, hogy román részről további magyarellenes provokációkra számíthatunk, hogy aztán a konfliktusokért az előre megírt forgatókönyv szerint a Trianont „megkérdőjelező” magyarokat tegyék felelőssé.
Ilyen körülmények között jelentős körültekintés szükséges ahhoz, hogy a magyar fél méltósággal, az esetleges provokációknak fel nem ülve, nemzetközi téren a magyar-román viszony minkét fél érdekeinek szem előtt tartásával való javítását hangsúlyozva emlékezhessen meg a tragikus évfordulóról.
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
szóljon hozzá!