Ahogyan arra mindenki számított, az EP képviselőinek túlnyomó többsége kritikátlanul elfogadta a román ellenzék és Klaus Johannis politikai álláspontját az igazságügyi reformról. A jelentés olyan kérdésekről mond véleményt vagy javasol lépéseket, amelyekhez az EU parlamentjének nincs köze. A lényeget illetően Strasbourgban nem történt semmi: mandátumának végén az EP tett egy minden jogi következmények nélküli gesztust Brüsszel bukaresti kedvenceinek, azoknak, akik készek minden eszközt bevetni a kormánybuktatás érdekében, s Liviu Dragneánál talán csak egy nagyobb ellenségük van: Orbán Viktor. S ha már lúd, legyen kövér: ugyancsak kedden az Európai Bizottság aggódott egyet a román igazságszolgáltatás ügyében az ellenőrzési és együttműködési mechanizmus éves állásfoglalásában.

A brüsszeli olcsó kampányfogásoknál, szavazgatásoknál sokkal érdekesebb az a szolidaritás, ami Közép-Kelet-Európában van kialakulóban. A magyar–lengyel összefogás közismert. A jelenlegi két kormány egyszerre lép minden olyan kérdésben, amely uniós kettős mércéről, a térségbeliek megalázásáról, a nyugat-európai felsőbbrendűség gátlástalan hirdetéséről szól. Ez a páros bővül lassan, de biztosan Romániával. Egy korábbi bukaresti román–lengyel külügyminiszteri egyeztetés után a két tárcavezető nyomatékosította: az Európai Unió alapelveinek durva megsértése lenne, ha az uniós pénzalapok odaítélését feltételekhez kötnék. Jacek Czaputowicz, a varsói diplomácia vezetője nyilvánvalóan Bukarestre célozva úgy vélekedett: nem csak Magyarország állna ki Lengyelország mellett, ha napirendre tűznék az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, Varsóval szemben megindított eljárás ügyét a tagországok kormányait tömörítő tanácsban. Arra a kérdésre, hogy mit tenne Varsó, amennyiben Románia hasonló helyzetbe kerülne, a lengyel tárcavezető azt mondta: országa a térség más államait is megvédi, ha Brüsszel nem megfelelően viszonyul hozzájuk.

A minap Szijjártó Péter külügyminszter tárgyalt Bukarestben. A sajtó nem igazán kapta fel a fejét a magyar diplomácia vezetőjének legizgalmasabb kijelentésére. „Arról biztosítottam a külügyminiszter urat (Teodor Meleșcanut – a szerk. megj.), hogy Magyarország sem fog semmilyen politikai alapon, elfogult nem kormányzati szervezetek véleménye alapján elindított politikai támadást támogatni Románia ellen” – fogalmazott Szijjártó. Vagyis az uniós szavazati jog megvonásáról szóló híres-hírhedt hetedik cikkely, Brüsszel kedvenc zsaroló eszköze magyar–lengyel–román vonatkozásban semmit sem ér. Ha ez a szolidaritás, együttműködés a külpolitika más területeire is kiterjed, akár közös köszönőlevél is mehet az uniós intézmények vezetőinek a hatékony motiválásért.