Kiss Judit

2018. március 07., 08:49

Monológok és dialógusok a centenárium évében

Annak ellenére, hogy több körültekintően kigondolt, jószándékú kezdeményezés is indult a kultúraközi párbeszéd jegyében, minden valószínűség szerint naivitás lenne hinni abban, hogy számottevően, érezhetően megváltozik a román többségnek a kisebbségekhez való viszonyulása a centenárium évében.

Akár a statisztikai adatokat, akár véleményformálók többségének nyilatkozatait nézzük, határozottan úgy tűnik, jócskán akad javítanivaló a román–magyar kapcsolatokon, a két nemzet tagjainak egymásról alkotott megítélésén. Amint az borítékolható volt, az 1918-as román nagygyűlés centenáriuma apropóján izzanak az indulatok. Sérelmek, félelmek és negatívumok kerülnek reflektorfénybe, holott józan ésszel belátható, a jubileumi évnek az is hozadéka lehetne, hogy valós esély mutatkozzon a magyar–román megbékélésre.

Viszont a realitás az, hogy a magyarok és a románok is a maguk igazába kapaszkodnak, egymásra mutogatnak, dialógus helyett monológot folytatnak, és nem engednek a magukéból, amikor 1918-ról és az elmúlt száz évről van szó. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen az elmúlt évszázadban a román állam nem titkoltan arra törekedett, hogy beolvassza a többségbe a kisebbségeket, amire viszont a kisebbség érthető módon ellenállással reagált és reagál.

A számadatok is azt mutatják, kevés esély mutatkozik arra, hogy a sokat hangoztatott megbékélés és barátkozás megvalósulásában reménykedhessünk. A minap látott napvilágot az a nyolc közép-európai országban végzett felmérés, amelynek eredménye arra világít rá, a megkérdezett országok lakosai közül a románok vélekednek a legnegatívabban a magyarokról. Vagy eszünkbe juthat az is, hogy a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektora több ízben fennen hangoztatta: aki nem ismeri el a román nemzeti ünnepet, nem élhet ebben az országban.

Az ehhez hasonló negatív jelek és jelenségek ellenében születtek, születnek olyan kezdeményezések, amelyek a kulturális sokszínűség népszerűsítésével, a kisebbségi közösségek értékeinek felmutatásával próbálják tudatosítani a többségben: nem ördögtől való az erdélyi magyarság létezése. Reménykedjünk abban, hogy lesz foganatja a legújabb, M2018 elnevezésű kampánynak is, amelyet az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala bocsájtott útjára annak érdekében, hogy széles nyilvánosságot kapjon, mi mindennel járultak hozzá a kisebbségi közösségek – az erdélyi magyarság is – a százéves Románia fejlődéséhez.

Kétségtelen, hogy a megismerés a békés együttélés kulcsa, és talán remélhetőleg akadnak olyanok is, akik felismerik ezt, így a kultúraközi párbeszédet ösztönző kampányok nem maradnak hatástalanok és eredménytelenek. Bizakodjunk, hogy a monológok helyett valódi dialógusok is kialakulhatnak, amelyek nem tűnnek el a centenáriumi évet övező félelmek, sérelmek, paranoják és vádaskodások tengerében.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. május 10., péntek

Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális európai uniós csúcsot, amelyen az EU jövőjéről határoznak a résztvevő állam- és kormányfők.

Makkay József 2019. május 09., csütörtök

Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy legyen, mintha valaki felkerekedik, és meglátogatja a szomszédos országban élő ismerőseit vagy rokonait. De ezt sokan mégsem így gondolják.

Balogh Levente 2019. május 07., kedd

Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még mindig teljesen bizonytalan, ugyanakkor a jelenség ismét csak rávilágít a román kormányok és illetékes hatóságok tehetetlenségére és jövőkép-nélküliségére.

Kiss Judit 2019. május 06., hétfő

Egy ötlet mint öngól

Senki nem vitathatja, hogy a romániai magyar diákoknak joguk lenne ahhoz, hogy épp annyi eséllyel induljanak a nagybetűs Életbe, és úgy érvényesüljenek a hazai társadalomban, mint többségi társaik.

Balogh Levente 2019. május 03., péntek

Gyümölcsöző magyargyűlölet

Nagy meglepetést nem jelent, ugyanakkor nagyon élethű képet fest a romániai valóságról a legfrissebb közvélemény-kutatás, amely a pártok népszerűségét vizsgálta.

Makkay József 2019. május 02., csütörtök

A minden határt túllépő temetőgyalázás

Már szinte meg sem lepődik az ember, amikor a magyarellenes megnyilvánulások hosszú sorában ezúttal magyar temetőgyalázást követ el a román hatalom a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata révén.

Balogh Levente 2019. április 26., péntek

Románia, káoszország

A román belpolitikai életben ma már egyetlen, biztosnak nevezhető elem van: a mindent egyre jobban eluraló káosz.

Pataky István 2019. április 24., szerda

Biztos-e Johannis győzelme?

Laza cicázásnak számít a politikai küzdelem szereplői számára az európai parlamenti választásokat megelőző kampány a Cotroceni-palotáért folytatott meccshez képest, pedig egyelőre csak egyetlen olyan jelöltet ismerünk, aki nyilvánosan bejelentette indulási szándékát az államfői pozícióért.

Balogh Levente 2019. április 19., péntek

A Notre-Dame és a feltámadás

Azt mondják, rendszerint mindenki emlékszik arra, éppen hol volt, és mivel foglalkozott, amikor valamilyen világrengető jelentőségű esemény – például a Kennedy-gyilkosság vagy a 9/11-es terrortámadás – történt.

Kiss Judit 2019. április 17., szerda

Szemetelők és bizakodók

Úgy tűnik, mintha az igazi, napsütéses tavasz érkeztével egyre többeket kezdene zavarni a természetben és a lakott területeken is szétterjedő szemét.

Vélemény
Balogh Levente: Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális ...

Makkay József: Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy ...

Balogh Levente: Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még ...