Moldova és a magyarok

Ez utóbbiakat egyszerűen a szavazók átverésének is nevezhetjük. Az egy éve meglepően stabil hárompárti koalíció két nagyobbik politikai alakulata az utóbbi hetekben egyre gyakrabban játssza az egymás ellen vívott kakasviadalt. Üzengetések, beszólások, fenyegetések hangzanak el egymás ellen, miközben a szociáldemokraták és nemzeti liberálisok édes harmóniában érvényesítik pártérdekeiket a közös kormányzás révén.

Olykor az RMDSZ-t is célba veszik a hangos, de következmények nélküli performanszokkal. Ilyen volt legutóbb a december 1-je apropóján görgetett „felháborodás” Csoma Botond képviselő parlamenti felszólalása miatt. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) néhány súlytalan politikusa a magyar szövetség koalícióból való kiebrudalását követelte. Legutóbb nyáron Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde, illetve az azt követős RMDSZ-es taps volt az indok a többhetes hisztire. Akkor is koalíciós kirúgást kiáltottak, de hol van már a júliusi hőség? A legtöbbször helyén kell kezelni a román politikai operettet.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) a liberálisoknál keményebben állt bele a nemzeti ünnep által évente garantált hőzöngésbe. A kulturális miniszteren kívül a pártelnök is elérkezettnek érezte a pillanatot a teátrális megnyilvánulásokra. Marcel Ciolacu nyilatkozatai mögött viszont már felsejlik a koncepció. A PSD-vezér mondandójában Csoma Botond és az RMDSZ megfeddése nem véletlenül egészült ki a moldovai „testvérek” kebelre ölelésének örökzöld témájával. Bármennyire is súlytalan jelenleg az ellenzék, felmérések szerint a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tizenöt százalék körüli támogatottsága nem csökken. Erre a potenciális szavazói rétegre nyilvánvalóan mindkét nagy román párt figyel. Abban sincs különösebb vita az elemzők között, hogy az AUR-t kedvelők közelebb állnak a PSD-hez, mint a PNL-hez.

Ciolacu most vélte megfelelőnek a pillanatot arra, hogy jelezzen az AUR szimpatizánsainak is. Tette ezt igazi elefántként a háború árnyékában lévő porcelánboltban, amikor Románia és Moldova egyesülését is szorgalmazta. Nemcsak George Simion védi a hazát az állítólagos magyar revizionizmustól, és követel egyben román–moldovai határrevíziót, hanem a PSD is – ezt próbálta üzenni az AUR-os közönségnek, na meg a szociáldemokrata kemény magnak a képviselőház elnöke. Ciolacut nem különösebben érdekelte a jelenlegi geopolitikai helyzet, a moldovaiak többségének az egyesülést elutasító véleménye. Hogy miért nevezheti bármiféle bíráló politikai vagy sajtóvisszhang nélkül a fő kormánypárt vezetője a legjobb megoldásnak Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését kevéssel azután, hogy médiabotrány, valamint külügyminisztériumi tiltakozás követte Orbán Viktornak a történelmi Nagy-Magyarország körvonalait megjelenítő szurkolói sálját? Ilyen és ekkora a bukaresti kettős mérce. Azt még feltételezni sem merjük, hogy Moldova kérdésében AUR-os az egész ország.