2011. november 03., 09:462011. november 03., 09:46
És ezeket a mutációkat az újságírók átörökítik az utódaikra, és vészesen sok módosult tudatú egyén kerül be a többi ártatlan közé. A homloklebenyben a szinapszisok sűrűségének vizsgálatát csak halálom után engedélyezem, így a kérdés, azt hittem, jó sokáig nyitva marad. Aztán onnan jött a válasz, ahonnan nem is gondoltam, nem a precíz kutatások néhány hibaszázalékos feldolgozásából, hanem az egyszerű, hétköznapi észlelésekből. Mert nincs más ésszerű magyarázat arra, hogy teljesen elferdül valaki valóságképe és értékrendje, mint az, hogy a hivatása megmódosítja nemcsak a percepcióit, hanem a tudatát, sőt a személyiségének alapvető vonásait is.
És nem csak a politikusokra gondolok. Este, amikor Zsófi verset ír, persze úgy, hogy nekem diktálja, majd meg is tanulja, és kiselőadást rögtönöz belőle, akkor eszmélek, hogy mennyi energiát fecséreltem arra, hogy ki mit nyilatkozik, hogy lereagálta-e az egyik politikus a másik baromságait, és hogy századszor mondtam, hogy jövőben drágulni fog a villany, ami biztos, hogy drágulni fog, mert ami elromolhat, el is romlik, de minek idegesítem én ezzel már most a többieket. És ragozzuk, hogy megszámlálták, megszavazták, eldöntötték, elrendelték, megemelték, megmondták, és azt hisszük, hogy ettől megváltozik a világ, és kétségbeesünk, hogyha valamiről lemaradtunk, hiszen még a végén felébredünk, hogy nélkülünk telik az életünk.
Aztán arra is rájöttem, hogy nem csak én vagyok tudatmódosult, nem csak az én szakmám okoz ártalmakat szakmailag. Rácsodálkozom, amikor egy-egy árnyalatnyi különbségen vitatkoznak a többiek, olyanokon, ami másnak soha, de soha fel sem tűnik. És ármányok szövődnek, ellenségek feszülnek egymásnak, pazarlódik a rengeteg energia és idő. Legutóbb egy cég azzal reklámozta projektjét, hogy a legkiválóbb szakemberei vesznek benne részt. Egyszerű marketingfogás volt, önmaga fényezése, és majdnem jól felrobbant miatta az addig jól működő, összeszokott csapat. Mert a projektben részt nem vevő többiek sértetten kérték ki maguknak, hogy mi alapján döntötték el, ki a legkiválóbb. Pedig ez rajtuk kívül senkinek eszébe sem jutott.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.