2010. november 16., 10:542010. november 16., 10:54
Ami pedig az öltözködést illeti naná, hogy a lányomra hallgatok, hiszen régóta ízlésesebben, elegánsabban öltözködik, mint én valaha is. Magyarán, ha ők azt mondják, valamit meg kell nézni, valamit el kell olvasni, akkor bizony szót fogadok, mert komoly dologról vagy újdonságról lehet szó. Így esett, hogy a hét végén a lányom, amint hazaérkezett, lelkendezve mesélte: „Anyuci, feltöltötték az internetre az idei gólyabálunkat, és ezt neked föltétlenül látnod kell!”
Nem volt appeláta, abbahagytam azonnal a mosogatást, és ültem a monitor elé, mert ha a lányom azt állítja, hogy sokkal jobb volt, mint a tavalyi, amelyen ő is gólyajelölt volt, akkor annak úgy kell lennie. Pedig az sem volt ám piskóta, mert ott izgultam az első sorban elejétől végig. Szóval megnéztem a csíkszeredai művészeti gimnázium idei gólyabálos filmjeit, és amellett hogy könnyesre nevettem magam, megismerkedtem gyermekkorom egyik rettegett mesehősének a modern, 21. századi változatával, a vasorrú bábával.
Nos, ez a vasorrú bába nem olyan, mint a régi. Karakterét annyiban őrizte meg, hogy ugyanúgy rémisztgeti az embereket, mint ama gyermekkorombéli; nagy, szürke vasorra van, púpos, és fekete ruhát visel, sőt hátborzongatóan vigyorog, és mindenféle gonoszságot művel. De eközben BMX kerékpárral közlekedik, szabad idejében horgászik, gyorsbüfében issza a reggeli kávéját, s még a bevásárlóközpontokba is bekukkant. S ha ez még mind nem lenne elég modernségből, elárulom, hogy az említett gimnazisták vasorrú bábája iPhonra ébred, fülhallgatóval ugyanarról a szerkentyűről hip-hopot hallgat, sőt saját laptopján interneten nézi meg: mi hír a nagyvilágban. S azt mondanom sem kell, hogy a legmenőbb közösségi oldalon saját profilja van.
„Na mit szólsz: feladták nekünk a leckét? Lesz min gondolkodnunk két évig” – jegyezte meg a lányom arra apropózva, hogy a magas mércét nem lesz könnyű túlteljesíteni majd, amikor ők lesznek a soros gólyabálszervezők. „Fel bizony” – nyugtáztam azon morfondírozva: ezek után a meseíróknak is fel kell ám kötni a gatyamadzagot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok