2012. június 20., 11:032012. június 20., 11:03
Ponta saját, lemondott oktatási minisztere, Ioan Mang esete vagy ezt megelőzően Schmitt Pál volt magyar államfő és Karl-Theodor zu Guttenberg egykori német védelmi miniszter szintén lemondáshoz vezető botránya alighanem csak a jéghegy csúcsa. Ezekre az esetekre azért kapja fel a fejét mindenki, mert nagy felelősséggel járó tisztségben álló, onnan bukó személy(iség)ekről van szó, s mert a politika mocskos üzelmei állnak eme „leleplezések” hátterében.
De túl a politikai gáncsoskodásokon és leszámolásokon, észre kéne venni, hogy ami a víz alatt létezik, ám alig látható, nos annak az egyenes következménye az államférfiakat (is) érintő botránysorozat. Nem kell messze menni, elég csak belelapozni például középiskolások diáktudományos ülésszakokon előadott és díjazott (!) néhány dolgozatába, hogy eljussunk oda, ahol a bajok gyökerei keresendők, s hogy lássuk: hol kezdődik a plágium.
Merthogy a mai dolgozat-összeállítás – lett légyen középiskolás vagy doktoris – nem általános érvénnyel, de aggasztó mértékben olyan „iparággá” fejlődött, amely a középkori kódexmásolást – mint tartalmat és mint foglalatosságot – idézi. Magyarabbul: miként a középkori derék szkriptorok másolták a könyveket mint ismereteket, tudást terjesztő eszközt, gyakran – most tessenek figyelni – szóról szóra lemásolva, az új szellemi termékbe, azaz könyvbe beépítve írástudó, krónikás elődök munkáit, a forrás mindenféle mellőzésével, magánszöveggel is kiegészítve természetesen, addig ma címekre és tisztségekre pályázók teszik ugyanezt számítógéppel.
Azzal a különbséggel, hogy míg a középkorban ez volt az írott kultúra terjesztésének egyetlen és jogszerű módja, addig ez ma már büntetőjogi felelősséget von maga után. Márpedig a dolgozatok hitelességét nem utólag kellene vizsgálni, hanem mielőtt a pályázó a díjat vagy a címet megkapja. A felelősség tehát a vizsgáztatóké, nem az utólag vizsgálódóké.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.