2012. július 26., 08:342012. július 26., 08:34
Bár nem vagyok közgazdász, a kevesebb termés a kereslet-kínálat alapelve szerint a jövőben a különböző boltok élelmiszeráraiban is meg fog mutatkozni. Mondhatnák egyesek, nem olyan baj, ha nem termett itt, majd importálunk gabonát, zöldséget, gyümölcsöt stb.
Törökországtól kezdve még Dél-Amerikából is. Igen, csak a lej mélyrepülése okán ez sem lesz olcsóbb. Külön írást érdemelne, miért kell egy olyan országnak mezőgazdasági termékeket importálnia, ahol az agrárium óriási húzóágazat lehetne. Most magyarázzuk ezt egy szimpla meglátással: mert van az importra kereslet, a fogyasztók jelentős része elsősorban az ár függvényében vásárol. Még akkor is, ha kellő utánajárással jobb minőségű terméket is be lehet szerezni itteni földművelőktől a piacokon. Ha az egészségünk főként attól függ, amit elfogyasztunk – ez pedig kétségkívül így van –, akkor tennünk kell, tegyünk ezért.
Egyáltalán nem mindegy ugyanis, kitől, honnan származó, milyen minőségű, mennyi fölösleges, netalán mérgező adalékanyagot (úgynevezett E-ket) tartalmazó (és miképpen elkészült) ételt teszünk az asztalunkra.
Így már logikusan merülhet fel a következő: hogy biztosan tudd, mit eszel, két dolgot tehetsz. Létrehozol olyan, közvetlen kapcsolatokat őstermelőkkel, amelynek eredményeképp természetes, ételkiegészítőkkel fel nem pumpált kaját fogsz enni.
(Többet fogsz költeni, de hosszú távon majd nem kell annyit az egészségedre fordítanod.) A második – még jobb, de sokkal nehezebb – opció: csapj fel te magad őstermelőnek (plusz szakácsnak)! Ezt érdemes megfontolni még a 21. században, az áruházláncok, szuper- és hipermarketek, illetve félkész ételek, gyorskaják világában is. (Olvastam agrárszakemberek olyan véleményét, hogy mindössze 500 négyzetméreten megteremhet szinte minden, amire egy négytagú családnak szüksége lehet egy év során.) Egészségünk érdekében józan paraszti ésszel Voltaire Candide-jának végkövetkeztetése ma egyre aktuálisabb: „műveljük kertjeinket”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok