2012. április 19., 09:152012. április 19., 09:15
Az egyházi elöljáró ugyanis fején találja a szeget, amikor úgy véli, hogy a kommunista diktatúra idején elorzott javak visszaszolgáltatását szabályozó jogi keretet úgy módosítaná az Ungureanu-kormány – sejthetően a kérdésben egyeztetésre hívott teljes parlamenti politikum –, hogy a végeredmény a hatóságoknak, és ne a jussukat visszakérőknek feleljen meg. Mert amit most Bukarestben kiagyalni igyekeznek, az valóban nem más, mint egy második államosítás.
Ha szabad így szólnom: a kormány mentségére legyen mondva, ez a fonák folyamat nem új keletű, hiszen az 1989. decemberi rendszerváltozás óta zajló, csigalassú visszaszolgáltatás során sok minden megtörtént már, beleértve fájdalmasan sok esetben éppen további jogfosztást eredményező megoldást is.
Márpedig a tulajdonjog nem képezheti semmilyen alku tárgyát. Számtalanszor leírtam már, legfeljebb önmagam ismétlem: ha a mai Románia az egykori mérhetetlen gazemberségeket végrehajtó kommunista Románia jogutódja, márpedig az, akkor el kell számolnia, s ez az alapállás valamennyi közép-kelet-európai posztkommunista államra érvényes kell hogy legyen.
Magyarabbul, ha az 1940-es évek vége felé az akkori Románia – értelemszerűen az államhatalom, a kormányzat – ellopta az emberek, egyházi és civil, de akár politikai intézmények jussát, és évtizedeken át élvezte azok hasznát, akkor most a számlát – akár tetszik, akár nem – ki kell egyenlíteni, a jussot vissza kell adni. És akkor még nem is szóltam a Trianon utáni első években lezajlott agrárreformokról, amelyek jóval megelőzték a kommunistákéit, és gyakorlatilag kihúzták a talajt az erdélyi magyarság talpa alól.
Az RMDSZ helyes úton jár, amikor ellenzi a természetbeni visszaszolgáltatás leállítását, s amikor úgy érvel, hogy a visszaigénylés, vagyis a jogorvoslat tekintetében újabb lehetőségeket kell adni az egykor kisemmizetteknek vagy örököseiknek, de egyben soha ne tévessze szem elől, hogy a restitutio in integrum, a teljes viszszaszolgáltatás, a teljes jogorvoslat elvét vállalta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok