2010. május 10., 10:382010. május 10., 10:38
Ezek ugyanis többszörösen is elszámították magukat. Elsősorban azt nem vették tekintetbe, hogy Európát nem lengi át magyarfóbia. Aki Brüsszelben magyar veszélyt próbál láttatni egy környezetvédelmi határozat mögött, az elsősorban önmagát minősíti.
De alighanem a hazai számítás is erősen értelemdeficites. Ha ugyanis románellenes érzelmek motiválták a ciántechnológia betiltását, hát a romániai társadalom jelentős részére is ez a billog süthető. És itt nemcsak a határozat megszavazó román képviselőkre kell gondolni. Ezen az alapon a Román Tudományos Akadémia, a román ortodox egyház, és a Nagy-Románia Párt (PRM) is magyarbérenc. Hiszen mind az akadémia mind az ortodox egyház a verespataki ciántechnológiás aranybányászat ellen foglalt állást, a magyarellenesség emblematikus figurája, a PRM-s Gheorghe Funar pedig az egyik beterjesztője volt annak a törvénytervezetnek, amely a román parlamentben próbálta betiltatni a ciántechnológia alkalmazását.
Ezúttal a gondolkodó román hazafiak is megérthették, milyen nevetséges a nacionalista érzelmek korbácsolása egy olyan politikai csatában, ahol ezeknek az égvilágon semmi szerepük nincsen.
Az uszítást az sem indokolja, ha voltaképpen érthető az aranybányászatban érdekeltek elkeseredése. Ha ugyanis nem használhatnak cianidokat az arany kiválasztásához, ki kell fejleszteni az immár környezetkímélő műszaki megoldást.
Olyan befektetéseket kell tehát eszközölni, amelyektől nem lesz szebb, kívánatosabb az arany, csak drágább lesz az előállítása. Valami hasonlót érezhettek az autógyártók, amikor 1993-ban bevezették az euró 1-es károsanyag-kibocsátási normát, vagy a hűtőszekrénygyártók, amikor betiltották a freon használatát. A világ azonban – ha lassan is – a környezettudatosság felé halad. Az emberiség kezd ráébredni arra, hogy van felelőssége az élővilággal szemben. Az értelmet immár a kilóciános nagyságrendben mérik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok