2012. január 26., 07:072012. január 26., 07:07
Amikor úgy gondoltam, hogy minden szükséges papírom együtt van, beálltam a sorba a hatóságnál. Előre megadtam magam a sorsnak, tudván, hogy a román bürokráciával nem érdemes hadakozni… Ekkor még nem is csalatkoztam: természetes módon kiderült, hogy az egyik iratról kellett volna fénymásolat, de nem volt. Sőt okmánybélyegem sem 4 lejes volt, hanem csak 2 lejes. Persze ott helyben nem tudtam velük fénymásoltatni, sem bélyeget venni, úgyhogy megint útnak indultam. Csodák csodája, épp szemben volt egy fénymásolással is foglalkozó cég, itt tudtam sokszorosítani. Sőt a xeroxos bácsi előzékenyen kivette az aktacsomót a kezemből, és mindent tüzetesen átvizsgált. Látszott, nagyon érti az ilyesmit. Rögtön feltűnt neki, hogy nem aznapi a dátum a kérvényen, ezért gyorsan kijavította. Aztán arról is felvilágosított, hogy a hiányzó okmánybélyegért nem feltétlenül muszáj elmennem a postahivatalig, mert átellenben van egy cég, ahol lehet venni. Át is mentem, és kértem 2 lejes okmánybélyeget, azonban közölték, hogy csak 4 lejest tudnak adni. Egye fene, gondoltam, drága az időm, mondtam, adjon 4 lejest. Erre közölte, hogy 5 lejt kér, merthogy ők még rátesznek 1 lejt a fáradozásukért. No, miután 5 lejért sikerült pótolnom a hiányzó 2 lejes árú bélyeget, visszamentem, és leadtam a kérvényemet. Kiderült azonban, hogy csak két hét múlva lesz kész, nekem viszont öt napon belül kellett. Elmondták viszont, kérhetek gyorsított eljárást, de akkor meg kell jelennem a főnök fogadóóráján, és meg kell győznöm őt arról, hogy valóban égetően nagy szükségem van a személyire. Felvilágosítottak, hogy mellékelni kell orvosi vagy munkahelyi igazolást. Mivel megfogadtam, hogy nem engedem magam felbosszantani, tudomásul vettem, hogy nem lesz két héten belül személyim. Az audienciára viszont mégiscsak jelentkeztem annak ellenére, hogy semmiféle igazolást nem tudtam felmutatni. Fél óra fagyoskodás után behívtak, ahol megkérdezték, hogy miért olyan sürgős nekem a dolog? Mondtam: újságíró vagyok, és egy tüntetésre szeretnék eljutni Budapestre. – „Jó utat! Holnap jöhet az igazolványért.” Ekkor leesett az állam. A nem várt siker bearanyozta a délelőttömet. És szánakozva gondoltam azon államok polgáraira, ahol az ügyintézés úgy megy, mint a karikacsapás, hisz nekik biztos nem tud ilyen örömet szerezni egy hivatalnok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok