Kiss Judit
2018. június 20., 08:412018. június 20., 08:41
„Hátborzongatóan emberszerű sellőtestet sodort partra az óceán! Megrázó felvételek!”, „A pápa támogatja Trumpot!”, „Permetezd körbe a házad ezzel az egyszerű szerrel, és örökre eltűnnek a hangyák!”, „Meghalt Rowan Atkinson, Mr. Bean megformálója!” – számtalan ehhez hasonló, kattintásra csábító, megtévesztő álhír hemzseg, terjed az internet mélységes bugyraiban, hovatovább egyre jobban uralva az odakattintók tudatát.
Álhírek tolják a legkülönfélébb érdekszférák szekerét, szegődnek választási kampányok, politikai irányvonalak, gyógyszerérdekeltségek, különféle, mai világunkat át- meg átszövő gazdasági, társadalmi mozgások szolgálatába. Ezen tulajdonképpen nem is lehet csodálkozni, tekintve, hogy az internet szélsebesen szippantja magába a hírekre éhes tömegeket, az információszerzésnek és -szolgáltatásnak pedig elválaszthatatlan, lerázhatatlan velejárója a fake news dömping. Persze amióta világ a világ, álhírek mindig is voltak és lesznek, azonban a virtualitás ilyen mértékű térnyerését tekintve jó lenne fokozottan óvatosan kezelni őket.
A napokban látott napvilágot a világ 37 országában készített, Digital News Report elnevezésű, az oxfordi egyetem által hetedízben készített felmérés, amelyből kiderül, a világháló szédítő sebességgel hódít teret Romániában is, a tavalyi arányokhoz képest 10 százalékkal többen használják, és lazán lekörözte a többi hírforrást: tévéket, rádiókat, nyomtatott sajtót. A hazai megkérdezettek immár 88 százaléka elsősorban az online médiából szerzi értesüléseit a világ folyásával kapcsolatban, és főként a közösségi oldalról. Amely kiváló táptalaja az álhíripar virágzásának, a gyorsan fejlődő technológiának köszönhetően pedig egyre könnyebb lesz megtévesztő, férevezető híreket gyártani.
Annak, hogy egyre többen interneteznek, vitathatatlanul számos előnye lehet, azonban a tudást és tudatlanságot egyszerre szolgáló, kétélű fegyverről van szó. A tömeges netfogyasztás aggasztó is, hiszen a valós hírekkel egy időben álhírek kapnak szárnyra, a világháló bűvöletébe gabalyodókat pedig jó lenne tájékoztatni, miként lehet különbséget tenni a kettő között. Néhány kattintással ugyanis ellenőrizhető egy hír forrása, hitelessége, és nem is lenne nehéz elkerülni, hogy a gyanútlan internetezőt magukkal sodorják az álhíreken alapuló információáradatok és mozgalmak.
Jó példa lehet erre a világszerte egyre nagyobb tömegek által támogatott oltásellenesség, amelynek kézzelfoghatóan veszélyes a hatása: minél többen dőlnek be a „mozgalomnak”, annál valószínűbb, hogy régóta inaktív járványos betegségek ütik fel újra a fejüket. Az álhírek pedig szó szerint úgy terjednek, mint a járványokat okozó vírusok, és ha a hírolvasó vakon bízik egy információ forrásában, értelemszerűen háttérbe szorul a hitelesség. Szóval mindenképp jó lenne tájékozódni, mielőtt magába szippant az álhírek által teremtett, működtetett álvalóság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!