Álhírek tolják a legkülönfélébb érdekszférák szekerét, szegődnek választási kampányok, politikai irányvonalak, gyógyszerérdekeltségek, különféle, mai világunkat át- meg átszövő gazdasági, társadalmi mozgások szolgálatába. Ezen tulajdonképpen nem is lehet csodálkozni, tekintve, hogy az internet szélsebesen szippantja magába a hírekre éhes tömegeket, az információszerzésnek és -szolgáltatásnak pedig elválaszthatatlan, lerázhatatlan velejárója a fake news dömping. Persze amióta világ a világ, álhírek mindig is voltak és lesznek, azonban a virtualitás ilyen mértékű térnyerését tekintve jó lenne fokozottan óvatosan kezelni őket.

A napokban látott napvilágot a világ 37 országában készített, Digital News Report elnevezésű, az oxfordi egyetem által hetedízben készített felmérés, amelyből kiderül, a világháló szédítő sebességgel hódít teret Romániában is, a tavalyi arányokhoz képest 10 százalékkal többen használják, és lazán lekörözte a többi hírforrást: tévéket, rádiókat, nyomtatott sajtót. A hazai megkérdezettek immár 88 százaléka elsősorban az online médiából szerzi értesüléseit a világ folyásával kapcsolatban, és főként a közösségi oldalról. Amely kiváló táptalaja az álhíripar virágzásának, a gyorsan fejlődő technológiának köszönhetően pedig egyre könnyebb lesz megtévesztő, férevezető híreket gyártani.

Annak, hogy egyre többen interneteznek, vitathatatlanul számos előnye lehet, azonban a tudást és tudatlanságot egyszerre szolgáló, kétélű fegyverről van szó. A tömeges netfogyasztás aggasztó is, hiszen a valós hírekkel egy időben álhírek kapnak szárnyra, a világháló bűvöletébe gabalyodókat pedig jó lenne tájékoztatni, miként lehet különbséget tenni a kettő között. Néhány kattintással ugyanis ellenőrizhető egy hír forrása, hitelessége, és nem is lenne nehéz elkerülni, hogy a gyanútlan internetezőt magukkal sodorják az álhíreken alapuló információáradatok és mozgalmak.

Jó példa lehet erre a világszerte egyre nagyobb tömegek által támogatott oltásellenesség, amelynek kézzelfoghatóan veszélyes a hatása: minél többen dőlnek be a „mozgalomnak”, annál valószínűbb, hogy régóta inaktív járványos betegségek ütik fel újra a fejüket. Az álhírek pedig szó szerint úgy terjednek, mint a járványokat okozó vírusok, és ha a hírolvasó vakon bízik egy információ forrásában, értelemszerűen háttérbe szorul a hitelesség. Szóval mindenképp jó lenne tájékozódni, mielőtt magába szippant az álhírek által teremtett, működtetett álvalóság.