2012. november 01., 09:012012. november 01., 09:01
Nagy kő gördült le a szívemről, hogy a gyermek jól teljesít az iskolában, mert az otthoni gyakorlás nemes szülői kötelesség, de számomra nemcsak gyötrelem, hanem teljesen kivitelezhetetlen. Mert ez nálunk körülbelül így zajlik: fordítva írják a P betűt, mondom én, csak úgy önszorgalomból, mert Zsófi is csak önszorgalomból ír, valójában azt játssza, hogy ír, de gondolom, nehogy rossz beidegződés maradjon. Nem, így írják, mondja ő. Nem, mondom én, fordítva, tudod, az udvar felé néz, nem, de, nem, de, aztán feladom, mert esetleg tekintélyelvű módszerekkel tudnám ledorongolni, de az nem meggyőzés.
Mondjuk, milyen észérvekkel tudnám bizonyítani, hogy merre néz a P betű. Még egészen kicsi volt, amikor rávezetett, hogy az anya szeretni való, és nem okoskodni. Zokogva mesélte, hogy a barátnője látta, lezuhant egy angyal az égből, és véres volt a szárnya. Egy fehér galamb volt, mondtam én vigaszképpen, angyal, mondta ő, kinek hiszel, nekem vagy Rebinek, hát persze, hogy Rebinek, mondta ártatlanul. Na, ezért örülök, hogy nem kell közösen gyakorolni otthon, egyelőre.
Mondjuk, Zsófinak tényleg megvan az a képessége, hogy fején találja a szöget. Egészségnevelő előadás volt Árkoson, és megkérdezték a gyerekeket, hogy ki mit reggelizik, tojást, mondta az egyik apró lurkó, tojást, mondták utána még öten, majd Zsófi következett, és rávágta, hogy ami jut. Ami ugyan nem vetett ránk túl jó fényt, de igaz volt. Aztán otthon hallgatta csendben végig, hogy a konyhában, habverővel a kezemben osztom az észt, és mondom, hogy elegem van a politikából, hogy velem nem törődik senki, engem nem képviselnek, csak egy szavazógép vagyok szerintük, hogy kiábrándító, és nincs alternatíva, csak az ígérgetés, meg a riogatás.
És Zsófi nagyon csendesen szólt rám, és teljesen lehengerelt, azt mondta: anya, ha ilyen jól tudod, miért nem csinálod te. Erre teljesen magától jött rá, nem engem idézett, mert ezt eddig még soha nem mondtam neki. Esetleg bevethetem, ha mégis sor kerül a közös gyakorlásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok