2012. április 12., 10:372012. április 12., 10:37
A többszínűség természetes, baráti megnyilatkozása ugyanis utópia, hiszen a különvélemények egymáshoz közelítése, az építő jellegű vita helyett láthatóan a másik kitúrása, földbe tiprása a tét. Mindenhonnan csak azt hallani, hogy most a másik éppen milyen felelőtlen módon osztja meg a magyarságot. A hatalmi pozícióból leszóló RMDSZ azt szajkózza, hogy a polgáriak, majd a néppártiak már megalakulásukkal kilátástalan helyzetbe taszítják közösségünket, a szövetség nyakának pedig azért lehet nekiugrani, mert továbbra sem hajlandó lemondani monopóliumáról, és hallani sem akar arról, hogy koalícióra lépjen azokkal, akik másképp, de ugyanazt akarják: érdekeinket képviselni.
A marosvásárhelyi történések jól példázzák, milyen hatékonyan tudjuk magunk alatt vágni a fát. Az összefogást minden áron szorgalmazó polgármesterjelölt, Vass Levente félreállítása közben az RMDSZ a zavaros román szabályozásra hivatkozva próbálta elhitetni a szavazókkal, hogy az bizony nem megy csak úgy – a választási törvény ugyanis a szövetség szerint nem teszi lehetővé, hogy a koalícióra lépés csak a polgármester személyére vonatkozzék.
A törvénycikkelyek természetesen, jó romániai szokás szerinti értelmezés kérdését képezik, de ha igaz is Kelemen Atilla megyei elnök állítása, tudnia kell, rendkívül szomorú, hogy ezeket a bökkenőket mentségként, nem pedig legyőzendő akadályként hozza fel.
Pedig abban biztosak lehetnek a tárgyalóasztal mögül a vártnál jóval gyorsabban a szorítóba átköltözött, ott pedig kibékíthetetlenül egymásra vicsorgó felek, hogy a pankráció sokak számára nem szórakoztató. Főként azok a választópolgárok fordítanak hátat az értelmetlen testvérháborúnak, akik jól tudják, egyetlen pártnál jóval erősebb a többek összefogása. Ez az egyszerű tény sajnos érthetetlen és felfoghatatlan egyesek számára, és ami még szomorúbb: ezek az emberek a jövőben is közösségünk választott képviselői, vezetői akarnak lenni.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.