Megint bezárnának

A hírek most sem arról szólnak, hogy milyen ütemben zajlik a kórházak intenzív osztályainak megfelelő bővítése, az orvosok gyors átképzésének folyamata, a technikai személyzet létszámának növelése, hanem a gazdaság működésének s ezzel párhuzamosan a lakosság életének megnyomorításáról. Hordjunk maszkot, mossunk kezet, tartsunk távolságot – ez a mágikus jelszó, s minden hisztérikus tévériport ellenére a lakosság túlnyomó többsége eleget tesz a felhívásnak.

Európa, ahogyan a világ többi része is, kimondatlanul elindult a kialakuló nyájimmunitás óvatos felvállalásának útján. Hogy miért? Mert minden realista felmérés, szakértői kutatás világossá tette: olyan elszegényedést hozhat a gazdaság újabb leállítása, amelynek következményei drámaiak lehetnek.

A Világbank friss elemzése szerint 2021 végére a világ népességének közel tíz százaléka, mintegy hétszáz millió ember kerülhet mélyszegénységbe, elsősorban a koronavírus okozta globális gazdasági válságnak köszönhetően. Növekedni fognak a jövedelmi egyenlőtlenségek, csökken a társadalmi mobilitás. Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF és a Save the Children (Mentsük meg a Gyermekeket) szervezet jelentése szerint ijesztően megnőtt azoknak a kiskorúaknak a száma a világjárvány alatt, akik nélkülözésben élnek. Tizenöt százalékkal több gyerek él nélkülözésben az alacsony és közepes jövedelmű országokban, mintegy százötven millióval nőtt a szegénységben élő kiskorúak száma. Az UNICEF nemrég arra figyelmeztetett, hogy a következő hónapokban tovább nőhet azoknak a száma, akiket szegénységbe taszít a járvány, és az amiatt kialakult gazdasági helyzet.

Romániában jobb ötlet híján a kormány megint nekiesett a tavaszi bezárás miatt még szédelgő vendéglátóiparnak. Az éttermek, bárok lakat alá helyezése nem az emberek komfortérzetének romlásáról szól, ahogyan azt sokan tudatos félretájékoztatással sugallják. A romániai vendéglátóipari vállalkozók szövetsége (Horeca) szerint százezer alkalmazottat bocsátanak el év végéig a bevezetett korlátozások miatt, a várható veszteség pedig eléri a hárommilliárd eurót. Călin Ile, a Horeca elnöke joggal nehezményezte: a bukaresti vészhelyzeti bizottság a bezárásokról szóló döntéskor semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá, hogy ez az ágazat járulna hozzá a járvány terjedéséhez. A szövetség úgy látja, a munkavállalók ötven százalékát fogják elbocsátani a vállalkozók. Románia össztermékében (GDP) is meglátszik majd a kormány által könnyelműen gerjesztett újabb válság, hiszen a Horeca közvetlenül közel három százalékkal, összesen pedig több mint öt százalékkal járul hozzá a GDP-hez.

Belegondolni is rossz, milyen szigorító gazdasági megoldásokhoz folyamodik majd Klaus Iohannis államfő csapata, ha megszerzi az oly régóta vágyott parlamenti többséget a december eleji választások után, azaz nem kell már tartania a szavazók büntetésétől. Hatalmuk várható kiteljesedésével senkire sem foghatják majd rossz döntéseiket. Az elszegényedés okozta spontán düh jóval erősebb lehet a vírus miatt csúcsra járatott megfélemlítésnél.