2010. szeptember 01., 10:112010. szeptember 01., 10:11
Az erről szóló eredeti elképzelés csak annyiban módosult némelyest – miután szellemi munkások és intézmények serege hördült fel azonmód –, hogy a munkakönyves alkalmazottként dolgozóknak nem kell járulékot fizetniük a nem rendszeres munkákból származó honorárium után; a rendszeresnek mondható „mellékállásban” kapott jogdíj után viszont már igen. Bár a kormányzat szemszögéből érthető a takarékosságra, illetve jövedelemgyarapításra, de még a szürke gazdaság kifehérítésére is törekvő szándék, mégsem tudom, milyen felmérés vagy elemzés nyomán születhetett meg ez a(z elsősorban a bélpoklos államkassza üres bendőjét tömendő) torzulat. Mert mennyire lehet logikus az, hogy például egy főállásban dolgozó újságíró-szerkesztő heti két-három alkalommal, tehát folyamatosan másutt is közöl – ami ugyebár rendszeres közlésnek, tehát bér jellegű jövedelemnek számít –, és az ezért járó két-háromszáz lejes szerzői jogdíjáért tb-t fizet, miközben egy szintén főállásban dolgozó, ugyancsak pennás ember, mondjuk egyetlen jól eladott könyvkéziratáért tízezreket zsebel, de tb-járulék lepengetésére nem köteles? És mennyire lehet logikus az, hogy az imént említett firkásznak havonta kell sorokat állva bejelentenie pár száz lejes jövedelmét, és kifizetnie a járulékot, miközben köztudott, hogy a romániai bürokrácia körülbelül nélkül is olyan, mint az Amazonas őserdeje? Ki az az újságíró, színész, előadó, zenész, képzőművész, kutató, tanár, vagy bárki, szellemi munkája után rendszeresnek mondható szerzői jogdíjat kapó ember, akinek ilyen körülmények között nem megy el a kedve? Úgyhogy munkakönyves állásunkon kívül sehol semmi szellemit csinálva havi kétszáz lejes szerzői jogdíjunkat felajánlhatjuk a szűkölködő kormánynak. És elmehetünk ácsinasnak. A tetőn legalább tiszta a levegő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok