HIRDETÉS

Balogh Levente

2018. április 06., 10:28

Második választók

Vasárnap már a második olyan országgyűlési választást rendezik Magyarországon, amelyet a külhoni magyarok nem csupán kibicként asszisztálnak végig, hanem magyar állampolgárként – amennyiben élni kívánnak szavazójogukkal – tevőlegesen is részt vehetnek benne, és szavazhatnak az általuk legmeggyőzőbbnek, az ország irányítására legalkalmasabbnak tartott pártra.

A különbség annyi, hogy a négy évvel ezelőttihez képest immár jóval többen rendelkeznek magyar állampolgársággal, így várhatóan arányaiban többen élnek majd választójogukkal is. Ennek folyományaként nem csupán egy, hanem akár két mandátum sorsáról is dönthetnek, ami – legalábbis amennyiben az előrejelzések megbízhatóak – érdemben nem befolyásolja az eredményt. Ez a helyzet már négy évvel ezelőtt is viszonyulásra késztette a pártokat, amelyek többsége elfogadta az adottságokat, és – ki intenzívebben, ki visszafogottabban – kampányolt is a határon túliak körében.
Hogy a kormánypártok miként viszonyulnak a külhoni magyarokhoz, az köztudott – az elmúlt két évtizedben a jól hangzó, de kevés konkrét tartalommal bíró „tizenötmilliós magyar nemzet” megfogalmazástól eljutottak a közjogi nemzetegyesítésig, a magyar állampolgárság kiterjesztéséig.

A kormányoldal emellett az egyedi, ingatlanépítési vagy -felújítási támogatások mellett, oktatási és sajtóintézmények finanszírozásán túl, közép- és hosszú távú gazdaságfejlesztési projekteket is elkezdett, amelyek bejelentett céljai szerint egyrészt a helyi közösségek megerősödését, és ezáltal megmaradását, másrészt a nemzetrészek még szorosabb integrációját szolgálják. Mérsékelten jóindulatú ellenzéki, illetve az ellenzékkel szimpatizáló balliberális értelmiségi vélemények szerint viszont ezzel csupán „megvásárolta” a határon túli szavazókat – pedig amennyiben a fejlesztések jól átgondoltak és a célközönséget is jól választják meg, a kulturális és gazdasági talpra állás valóban erősebb magyar közösségeket eredményezhet. Az ellenzék pártjainak értelemszerűen kevesebb konkrét eszköz áll rendelkezésére, ugyanakkor többségük megpróbálja kihasználni a lehetőséget, hogy megnőtt a potenciális szavazók tábora, és a külhoniakhoz is szólt – bár meglehetősen szürkén, halkan. Arra az alapvetően helyes feltételezésre alapozva, hogy a határon túliak nem egységes tömbként szavaznak, hanem nekik is megvannak a maguk politikai preferenciái.

Ugyanakkor az is tény, hogy a baloldali és balliberális ellenzék pártjaira olyannyira ráégett egyrészt a 2004. december 5-i népszavazás szégyene, az, hogy tulajdon nemzettársaik ellen kampányoltak, másrészt az, hogy kormányon amúgy is lényegesen kevesebb figyelmet szenteltek a határon túli magyaroknak, hogy még mindig óriási hendikeppel indulnak. Igaz ez azon erőkre is, amelyek akkor még nem is léteztek – sokan gyanakodva tekintenek rájuk, még akkor is, ha már a kezdetektől fogva jelezték: nem a bal-, hanem a jobboldal nemzetfelfogását osztják. A határon túliakkal kapcsolatos viszonylagos konszenzust egyetlen párt utasítja el nyíltan, az ellenük szóló, 2004-es kampányért felelős exminiszterelnök alakulata, amely nyíltan a külhoni magyarok ellen uszítva a szavazati joguk megvonását tűzte a zászlajára. Ők már eleve nem számíthatnak sok voksra a határon túl, de a fentebb vázolt okok miatt nagyjából igaz ez a többi ellenzéki pártra is. Ráadásul a mostani ellenzéki összefogásosdi is több okból visszás. Egyrészt azért, mert ha bármilyen formában bármelyikük összefog a Gyurcsány-párttal, az még a potenciális külhoni szavazói nagy részét is elriasztja.

Másrészt pedig azért, mert miközben a kormányoldal teljesítménye a gazdasági sikerek ellenére sem minden tekintetben tökéletes – nem is lehet, ugyanakkor a kommunikációs stratégián és hangnemen sokat lehetne változtatni, még akkor is, ha az illegális bevándorlás kapcsán valóban jogos az aggodalom –, kevés érdemi alternatívát mutatnak fel. A „mindent, csak az Orbán-kormányt ne” legfeljebb a jelenlegi kormányoldalt elvakultan gyűlölő polgárok körében lehet sikeres. Azok, akik tovább látnak az orruknál, arra is kíváncsiak lennének, a lényeges gazdasági, szociális, bel- és külpolitikai kérdésekben hogyan lenne képes együtt kormányozni az ellenzéki szivárványkoalíció. Ezzel azonban adósak, a kormányváltáson túl nem sok közös célt, víziót, érdemi, közös kormányzati stratégiát láthattunk a teljesen eltérő ideológiával rendelkező pártok részéről. (Bár ez is képlékeny, azt például, hogy a Jobbiknak most éppen mi az ideológiája, talán még az alakulat elnöke sem tudná megmondani).

Annyi bizonyos: a szavazati jogukkal élni kívánó állampolgárok nem egyszerű kívülállóként voksolnak majd egy olyan új parlamentről és kormányról, amelynek döntései őket nem érintik – bármi, amiről a mindenkori budapesti törvényhozás és kormány dönt, őket is érinti. Az is, ha semmilyen módon sem viszonyul hozzájuk, hiszen ezzel még jobban kiszolgáltatja őket a felmorzsolásukra törekvő utódállamoknak. Persze, ők nem Magyarországon adóznak, ami választójoguk számos ellenzője számára az egyik fő érv – de ez sem rajtuk múlik. Úgyhogy aki úgy érzi, felelős polgára Magyarországnak, bár lakóhelye valamelyik környező országban található, és ezért szavazni is kíván, nyugodtan húzza be az ikszet az általa legelfogadhatóbbnak tartott párt logója mellé, töltse ki az azonosító nyilatkozatot, és küldje el a szavazatát.

Így bármilyen is legyen az összetétele, a vasárnapi választások után megalakuló Országgyűlés az összmagyarság parlamentje lesz. És a jövőben remélhetőleg még inkább azzá válik.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2018. április 04., szerda

Utcafrontok Marosvásárhelyen és Brüsszelben

Hamarosan új fejezet nyílik a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák regényes, végeláthatatlan történetében: az önkormányzat bíróságon próbálja megvédeni a prefektus által megtámadott határozatait.

Rostás Szabolcs 2018. április 03., kedd

Brüsszelben pattog a labda

Bár a szervezők csak szerdán ismertetik a pontos és végleges adatokat, már kijelenthető, hogy sikerrel járt a Minority SafePack nemzeti kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés kedden éjfélkor lezárult aláírásgyűjtése.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. március 30., péntek

„Magyarbarát” román–moldovai egyesülés?

Mintha nem is abban az országban lennénk, amely következetesen ellenez minden határmódosítást Európában, és sem Koszovó függetlenné válását nem hajlandó elismerni, sem a katalán önállósodási törekvéseket.

Páva Adorján 2018. március 28., szerda

Álomvilágok találkozása a centenáriumi mesében

Nem lacafacázott Románia erős embere a Besszarábiával történt egyesülés 100. évfordulója alkalmából kedden megtartott parlamenti díszülésen.

HIRDETÉS
Kiss Judit 2018. március 27., kedd

Mindannyiunk tükre, a színház

Nézők és színészek együtt ünneplik a színpadon megszülető mindenkori csodát a március 27-i világnap apropóján.

Balogh Levente 2018. március 26., hétfő

Az uszítás szabadsága

A szólásszabadság minden körülmények közötti tiszteletben tartása fontosabb, vagy az, hogy az egyesek által sértőnek, kirekesztőnek sőt uszítónak minősített tartalmak ne kaphassanak nyilvánosságot?

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2018. március 25., vasárnap

Nemzetbiztonság, igazságszolgáltatás

Kevesen tudnak indulatmentesen reagálni a Horváth Anna, Kolozsvár egykori alpolgármestere ügyében alapfokon kihirdetett táblabírósági ítéletre azok közül, akik érdeklődést tanúsítanak a közélet iránt.

Balogh Levente 2018. március 23., péntek

Belső és külső ellenségek

Sajátos offenzívába kezdett a bukaresti kormánykoalíció az elmúlt napokban az igazságszolgáltatással vívott csatában.

Páva Adorján 2018. március 21., szerda

Mit nyerhet a magyarság a román revizionizmusból?

Az erdélyi, székelyföldi autonomista törekvések oldaláról nézve sokkolóként hathat az a nyilatkozat, amelyet kedden fogadott el a Temes megyei önkormányzat Románia és Besszarábia újraegyesítéséről.

Kiss Judit 2018. március 21., szerda

Medveprobléma – folyt. köv.

Bár még sok helyen bokáig ér a hó, éjszakára mínuszokat jósolnak a meteorológusok, és egyelőre nyoma sincs a szívderítő napsütésnek, minderre fittyet hányva megkezdődött tegnap a csillagászati tavasz.

HIRDETÉS
Vélemény
Páva Adorján: Utcafrontok Marosvásárhelyen és Brüsszelben

Hamarosan új fejezet nyílik a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák regényes, végeláthatatlan ...

Rostás Szabolcs: Brüsszelben pattog a labda

Bár a szervezők csak szerdán ismertetik a pontos és végleges adatokat, már kijelenthető, hogy sikerrel járt ...

Balogh Levente: „Magyarbarát” román–moldovai egyesülés?

Mintha nem is abban az országban lennénk, amely következetesen ellenez minden határmódosítást Európában, ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS