2012. január 11., 09:142012. január 11., 09:14
Fiatal, magyarul beszélő srác szolgált ki, akinek közben megérkezett egy barátja. Adj nekem is egy olyan égőt – mondta a barát, majd kis idő múlva megkérdezte: És másképp? Hirtelen nem tudtam mire vélni ezt a kérdést, de kiderült, hogy a haver tudja rá a választ. Az volt a válasz, hogy hát elég gyengén megy, de mit csináljunk, ez van. Ja, vagy úgy – gondoltam, majd miután kiléptem az üzletből, a szemközti árusnál megvettem az újságot. Hibákkal teli magyar honlap Szatmáron – olvasom a címlap bal felső sarkában. A cikkből megtudtam, hogy a szatmárnémeti polgármesteri hivatal honlapjának magyar változatában a román „contacte” szó magyarul érintkezéseket jelent, a „városház helyezkedik”, egy helyen pedig sajnálják de „ő nem létezik kért oldal”. Mondanom sem kell, nem először találkozom a jelenséggel, és bevallom, régóta gyűjtöm a rommagyar szavakat és a tükörfordításokból adódó hülyeségeket. Egyik kedvencem az, hogy „húzzunk el egy cigit”. Jobb sorsra érdemes anyanyelvünkben valósággal hemzsegnek a kitáncák, faktúrák, procseszverbálok. És nem csak a szórványban élők körében. A nyelv sorvadása mellett az is elszomorító, hogy gyakran lehurrogják, kekeckedőnek tartják azt, aki kijavítja a magyartalanul beszélőt. Ez a téma sajnos megér még egy gyászmisét, alkalomadtán visszatérek rá, ám most mégis inkább a szatmárnémeti polgármester hozzáállása az, ami tollat ragadni késztetett. Ilyés Gyula ugyanis az üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy nem az ő dolga mindent személyesen ellenőrizni. Élt valamikor egy másik Illyés Gyula is, aki valószínűleg nem ezt válaszolta volna, dehát ő csak egy író, illetve költő volt, nem pedig polgármester, akinek tengernyi elfoglaltsága miatt az általa vezetett intézmény honlapjára sincs ideje ránézni. Ha pedig valami gond van, jó hazai szokás szerint áthárítja a felelősséget egy beosztottjára, aki a maga során áthárítja a honlap készítőjére, aki pedig azok közé tartozik, akik „másképp” beszélik a magyart, és ugye, mit csináljunk, ez van. Ezúton küldöm üdvözletem Szatmárnémeti talán utolsó magyar polgármesterének!
Vincze Gyula
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok