Rostás Szabolcs
2018. október 15., 20:122018. október 16., 11:31
2018. október 15., 20:122018. október 16., 11:31
Szép lassan elcsitulnak a család fogalmának alkotmányba iktatásáról október 6–7-én rendezett népszavazás kapcsán felkorbácsolt indulatok, a közbeszédet egyéb témák fogják uralni. Annak természetesen még sokáig lehet keresgélni az okát, minek tudható be a kétnapossá nyújtott referendum ellenére tapasztalt érdektelenség, hogy a – többnyire a világhálón, a közösségi média felületein folytatott – heves viták ellenére miért mozgatta meg csupán a szavazóképes lakosság húsz százalékát a kérdés.
Szerepet játszott ebben a bűnrosszul feltett kérdéstől kezdve a kérdés átpolitizáltságán túlmenően a társadalmi vita hiánya, a népszavazásra bocsátás előkészítetlensége is. Az elemzések következtetésein túlmenően tény: a házasság, a család meghatározásának kérdésköre egyhamar nem kerül(het) terítékre Romániában, legalábbis abban a formában bizonyosan nem, hogy újabb referendum számára jelentsen apropót.
Érvénytelensége ellenére ugyanakkor megannyi tanulsággal és okulással jár a mostani népszavazás. A család alapját férfi és nő házasságában látók, a hagyományos modell mellett kitartók – egyértelműen többségben lévő – táborának képviselői évszázadok során rögzült szokások, közismert érvek mentén foglaltak állást – a hagyományos családmodell támogatásán kívül többek között az azonos neműek házassága ellen. Nyilvánvaló, hogy sokan alaposan elvetették a sulykot, közveszélyes hóbortként, ragályos bűnként beállítva a homoszexualitást, ami egyszerre üldözendő, tiltandó és óvakodni is kell tőle. Erősen álszent dolog azonban elképedni az effajta megnyilvánulásokon, jól tudjuk ugyanis, hogy a közbeszédben, a közösségi oldalakon manapság bármilyen témában pillanatok alatt elharapózik a gyűlöletkeltés. Amiért, valljuk be, a másik tábornak sem kell a szomszédba mennie. Önmagukat haladó, felvilágosult és toleráns liberálisnak beállítók kapásból földhöz ragadt, korlátolt, sötét barlanglakókként írták le mindazokat, akik ki merték nyilvánítani, hogy nem értenek egyet a melegházassággal.
A felsrófolt hisztériakeltésen túlmenően a legordasabb csúsztatásnak pedig az bizonyult, hogy ismét megpróbálták összemosni a szexuális kisebbséget a nemzetivel, azt bizonygatva: mivel az erdélyi magyarok többsége nem támogatja az azonos neműek házasságát, nem érdemli meg a nemzetiségi jogok bővítését sem. Mondani sem kell, hogy ez teljes agyrém, hiszen nem lehet (józan ésszel legalábbis) összehasonlítani a nemi orientációt az etnikai hovatartozással. De ha már a hajánál fogva mégis előrángatják, akkor kíváncsiak vagyunk, miként is van az, hogy egyesek bojkottot hirdetnek a család meghatározásáról szóló népszavazással szemben, ám egyetlen szóval nem tiltakoznak, amikor történetesen több tízezer, a nemzeti kisebbséghez tartozó diákot ér durva diszkrimináció? Miért előbbre való a szexuális identitás védelme a nemzeti hovatartozáshoz képest?
Jó lenne, ha a melegek jogaiért síkra szálló szivárványos lobbi zászlóvivői belátnák: azzal csak rontanak a helyzeten, ha ugyanolyan csúsztatásokkal és manipulációkkal élnek, mint az általuk mélységesen megvetett és lenézett tábor bizonyos képviselői.
Balogh Levente
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
Balogh Levente
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Makkay József
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Balogh Levente
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Makkay József
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Kiss Judit
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Balogh Levente
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
szóljon hozzá!