Balogh Levente
2019. május 21., 08:522019. május 21., 08:52
2019. május 21., 08:542019. május 21., 08:54
Abban semmi meglepő sincs, hogy a románok általában gyanakodva – ha nem éppen ellenségesen – tekintenek ránk, magyarokra és Magyarországra.
Ennek viszont most újabb, konkrét adatokat tartalmazó, írásos bizonyítéka is napvilágot látott: a Román Akadémia égisze alatt működő Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratórium (LARICS) megrendelésére az INSCOP közvélemény-kutató által elkészített felmérés, amely meglehetősen lesújtó helyzetre mutat rá. Eszerint ugyanis a válaszadók 62 százaléka úgy véli, Magyarország továbbra is Erdélyt akarja, 58 százalék szerint Budapest megengedhetetlen módon beavatkozik Románia belügyeibe, 60 százalék szerint Magyarország rosszat akar Romániának, így aztán nem csoda, ha 61 százalék vélekedik úgy: nem tekinthető baráti országnak. Ennél jobban csak Oroszországtól tartanak.
Mindez újabb bizonyítéka annak, hogy hiába a közös uniós tagság és katonai szövetségesi viszony, a románok jelentős többségében nem csökken a zsigeri magyargyűlölet. Amin tulajdonképpen nincs is mit csodálkozni: az óvodától sulykolt, a magyarokat barbár, románokat elnyomó jövevényként ábrázoló történelemhamisító szemlélet, amely alapvetően határozza meg a román nemzettudatot, továbbra is virágzik. És kevés jele mutatkozik annak, hogy megpróbálnák új alapokra helyezni a román nemzet, illetve a román állam önmeghatározását a magyarokkal szembeni frusztráció, és az ebből fakadó ellenségkép-fabrikálás helyett.
Főleg olyan körülmények között, amikor a román pártok mindegyike bárhol, bármikor képes a magyarellenes diskurzust – értsd: a primitív uszítást és gyűlöletkeltést – kommunikációja egyik fő elemévé tenni. Ilyen közegben erre mindig fogékonyság mutatkozik, nem véletlen, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Nemzet Liberális Párt (PNL) is a magyarügyekkel kampányol jó ideje, és európai parlamenti listájának élére is egy fekete öves magyarellenes uszítót tett egy tévés újságíró személyében.
Azt sem szabad szem elől téveszteni persze, hogy maga a felmérést megrendelő intézmény is a magyarok és Magyarország elleni információs háború egyik eszköze. A LARICS a hagymázas történelemhamisítás egyik apostolának számító elnök által vezérelt román akadémia olyan laboratóriuma, amelyben a kifőzött „elemzések” jelentős hányada Románia ellen irányuló magyar–orosz összeesküvést vizionál, Magyarország és a magyarok elleni román kormányzati fellépést sürgetve. Vagyis maga a kutatás is manipulatív bizonyos mértékig – azonban ez nem jelenti azt, hogy eredményeit nem kell figyelembe venni. Azok ugyanis létező tendenciákat jeleznek.
Pedig Magyarország az utóbbi években – természetesen és érthető módon elsősorban az erdélyi, partiumi magyar közösség megerősítésének szándékával – olyan, jelentős pénzösszegeket megmozgató gazdasági támogatási programokat indított el, amelyek esetében a nemzetiség nem kizáró tényező, vagyis románok ugyanúgy kihasználhatják – sőt ki is használják – az általuk biztosított lehetőségeket. Már közhelynek számít, hogy ezzel éppen a román állam feladatait látja el, azért azonban talán mégsem a magyar felet kellene állandóan savazni és légből kapott vádakkal befeketíteni, hogy a román állam képtelen ellátni alapvető feladatait. Bár tény, hogy ez a kényelmesebb módszer. Az is közismert, hogy Budapest a térség országai, nemzetei érdekében közös fellépést is javasolt Bukarestnek, ahogy az bizonyos kérdésekben a Visegrádi Négyek esetében már működik. Ettől azonban – éppen a bizonyos körök által folyamatosan sulykolt magyarellenesség miatt – a román illetékesek akkor is ódzkodnak, ha tényleg Románia és a románok érdekét is szolgálná.
Pedig az állandó uszítás, a magyarellenes riadókészültség fenntartása, sőt a magyar közösség nemzetbiztonsági kockázatként való tételezése – olyan körülmények között, hogy a jogos magyar autonómiakövetelések teljesítése megnyugtatná a magyarokat, és megalapozhatná a történelmi magyar–román megbékélést – épp hogy önpusztító tendenciának tűnik. Érdemes lenne végre ezt kommunikálni minden eszközzel a román közvélemény felé. Már annak kiderítése mellett, milyen belső – vagy akár külső – erők érdekét szolgálhatja a térség stabilitásának növelését szolgáló magyar–román közeledés akadályozása a folyamatos magyarellenes uszítás révén.
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
szóljon hozzá!