Hirdetés
Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Magyarok és a román nemzetbiztonság

2021. március 02., 08:552021. március 02., 08:55

Sokan felkapták a fejüket nemrég, amikor Klaus Iohannis – többekhez hasonlóan – a kevés romániai magyar diplomaták egyikét, a számos afrikai országban missziót teljesítő Pataki Júliát is visszahívta állomáshelyéről.

Ebben az esetben talán nem érdemes különleges mögöttes háttérre, szándékra gyanakodni a román államfő részéről, elvégre a diplomaták kerek e világon ezen a sorson osztoznak, túlságosan senkinek nem szokott megmelegedni a helye. Ráadásul az RMDSZ egykori parlamenti képviselője immár tizedik éve szolgált nairobi nagykövetként, ami a diplomáciában nem lebecsülendő teljesítmény.

Lám, a Pataki Júlia esete is bizonyítja, hogy magyarként is érvényesülhet, aki erre a pályára adja a fejét, mégsem számít tabunak a legnagyobb nemzeti kisebbségi közösség tagjai számára a román diplomáciai kar. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy ez a terület mégis meglehetősen érinthetetlen a magyarok számára, elvégre egy kezünkön meg tudjuk számolni a román diplomáciában szolgáló magyarokat. Persze más kérdés, hogy megfelelő politikai háttér (értsd: RMDSZ-es hátszél) nélkül egyáltalán nem könnyű az érvényesülés annak, aki ezt a hivatást választja, a kevés romániai magyar diplomata többségének is csak így sikerült első nekifutásra. Mindenképp ajánlatos lenne azonban, hogy a belügyminisztérium vagy a hadsereg kötelékeihez hasonlóan a bukaresti külügyminisztérium kapuinál is egyre több magyar kopogtasson, elvégre a magyarok – vagy más nemzeti kisebbség tagjai – a diplomáciai szolgálathoz való hozzáférés tekintetében sem lehetnek másodrangú állampolgárok.

És ha már külügy, ugyanerre a lapra tartozik, hogy a rendszerváltás után először lett magyar, értelemszerűen RMDSZ-es tagja a Román Külügyi Hírszerzés (SIE) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottságnak. Valahol nehezen érthető, miért volt ez a testület, ez a terület egyféleképpen „érinthetetlen” a stabil törvényhozási jelenléttel rendelkező magyarok számára. Főleg úgy, hogy a belföldi titkosszolgálatot, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő bizottságban évtizedek óta ott ülhet az RMDSZ képviselője, mégsem dőlt össze a világ, nem sérült a román nemzetbiztonság. Tegyük hozzá gyorsan: túlságosan nem is lettünk sokkal okosabbak ettől. Jól tudjuk ugyanis, hogy a SRI-t semmi nem akadályozta meg abban, hogy nemzetbiztonsági kockázatnak állítsa be a magyar autonómiatörekvéseket, sőt ezek megakadályozását tűzze ki egyik fő céljaként (éppen annak a George Maiornak az irányítása alatt, aki épp most tér haza washingtoni nagyköveti posztjáról). Hiába volt a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottság tagja ciklusokon keresztül, az RMDSZ néhai szenátorának nem sikerült meggyőznie a belföldi hírszerzést, hogy az autonómiakövetelés nem ütközik Románia alkotmányába.

De ne menjünk ilyen messzire. A testület jelenlegi tagjának arra sem nyílt lehetősége tavaly, hogy fellebbentse a fátylat a SRI jelentéseiről, amelyekből kiderülne, mire alapozta Iohannis elnök hagymázas kirohanását Erdély „elrablásának” kísérletéről. A titoktartási kötelezettség miatt a szövetség honatyája még a jelentés ama változatáról sem kívánt beszélni, amely nem számít bizalmasnak. Emiatt joggal felvetették sokan, hogy ilyen körülmények között nemigen éri meg titokgazdának lenni. (Mondjuk épeszű ember a hírszerzés álláspontja nélkül is meg tudja ítélni, mekkora a valóságalapja annak, hogy a PSD eladja Erdélyt Orbán Viktornak…)

Valahogy ugyanez a helyzet a SIE-t felügyelő bizottsági tagsággal is, amit nem ártana jó értelemben felhasználni, tartalommal feltölteni. Érdekes egyébként, miközben román körökben egyáltalán nem kapkodtak levegő után amiatt, hogy a külügyi hírszerzés tevékenységére a parlamenti szakbizottságban immár RMDSZ-es honatya is rálátással bír, mások elég meredek összefüggésben tálalták a kérdést. Éppen az egyik erdélyi magyar portál kezdte pedzegetni, hogy a román képviselők esetleg a Fidesszel ápolt kapcsolata miatt fognak „gyanakvóan” tekinteni a testületben az RMDSZ-re és képviselőjére.

Milyen jó, hogy a magyarországi szocialistákhoz vagy liberálisokhoz fűződő viszonyuk miatt nem néztek ferde szemmel az RMDSZ egykori politikusaira a románok, akkor nem merült fel semmiféle kétely. Elég baj, ha mi, magyarok sejtetünk nemzetbiztonsági kockázatot még a természetes politikai kapcsolatok mögött is...

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Hirdetés