2010. november 10., 10:292010. november 10., 10:29
Kétségtelen, hogy a könnyített honosítás és a vele járó útlevél azért lényegesen mást jelent, mint a magyarigazolvány, mégis az állampolgársági törvény letisztulása-módosítása döntheti el az egyébként vitathatatlanul jogos és logikus kezdeményezés iránti érdeklődést.
Mert még nem dőlt el, hogy a mostantól megszerezhető magyar állampolgárság milyen közteher-viselési kötelezettségeket ró a manapság újból anyaországként említhető Magyarországon kívül élő nemzettársakra, és azt sem lehet még tudni, hogy egyben milyen jogokat biztosít, a kezdeményezés egyelőre érzelmi síkon haladó jelképes nemzetegyesítésnek tekinthető.
Olyasfajtának, amely a magyar nemzet kulturális egysége mellé most a politikai együvé tartozást szeretné megfogalmazni, és érvényre juttatni, és amilyen szabályozás Európában Albiontól, Athénon, Belgrádon, Berlinen, Bukaresten, Lisszabonon, Madridon és Rómán át Zágrábig az illető országok – nemzetek sajátosságaihoz igazítottan létezik és működik. Az Európai Unióban ugyanis az állampolgárság szabályozása nem képezi a közösségi jogkeret részét, nem lévén tehát recept, minden állam az 1997-ben aláírt Európai Egyezményhez igazodva maga szabja meg, hogy kik milyen feltételek között és milyen jogokkal, illetve kötelezettségekkel lehetnek az állampolgárai.
Bármi lesz is a számunkra szülőföldünkön elérhető magyar állampolgárság tartalmi vonzata, az érzelmi együvé tartozás felemelő érzése mindenekfelett való. Bár az is igaz, hogy ehhez nem kell(ene) magyar útlevél. Mert nem a magyar állampolgárságtól vagyok magyar, vagy leszek magyar(abb). És számomra egyelőre lenyelhetetlen békát jelent bizonyítanom, hogy felmenőimmel együtt magyarok vagyunk, és tudok magyarul… Azt viszont már eldöntöttem: csak akkor kérem a magyar politikai együvé tartozást igazoló útlevelet, ha az átalakulóban levő állampolgársági törvény nem az anyaországba való „hazatelepedést” célzó német mintát követi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok