2012. március 13., 09:362012. március 13., 09:36
A Dâmboviţa-parti politizálás módszertanát, a honi politikusok szavatartását ismerve azonban mégsem javallott mérget venni rá, hogy a tegnapi megegyezést ma írásban is felvállalja az Ungureanu-kabinet, és hogy a tíznapos közvita során nem veszíti-e lényegét a kormányhatározat. Sokatmondó e téren az RMDSZ szenátorai és képviselői által tegnap meghirdetett parlamenti tiltakozás, ami ugyancsak arról árulkodik: a szövetség politikusai saját koalíciós partnereik ígéretében sem hisznek, ezért folyamodtak a zsarolás – finomabb megfogalmazásban a törvényhozási bojkott – eszközéhez.
Hiszen Kelemen Hunorék is tudják, hogy a demokrata-liberálisok, mint ördög a tömjénfüsttől, úgy irtóznak az önkormányzati választások előtt szűk három hónappal „látványos engedményt” adni a magyaroknak. Mert a többségi lakosság jelentős része újabb elvtelen kompromisszumként, túlzott előjogként tekint a magyar felsőoktatás kibővítésére, önállóságára, ezt etette be vele módszeresen a román balliberális ellenzék. Victor Ponta és Crin Antonescu hetek óta arról papol, hogy a MOGYE önálló magyar kara az egyetemi autonómia lábbal tiprását, szegregációt, etnikai elkülönülést, sőt – horribile dictu – Románia szétszabdalását jelentené.
Az USL vezetői tudatosan rántották elő a magyar kártyát, és célozták meg etnikai feszültséget szító üzeneteikkel az erdélyi lakosságot, hiszen tisztában vannak vele: az országnak ebben a felében csak a hőbörgő nacionalizmussal képesek növelni támogatottságukat és voksolóik táborát. Félő, hogy nem szívesen engedné át az ellenfélnek ezeket a szavazókat a riválisai által magyarbérencnek, hazaárulónak kikiáltott PDL sem, hanem a nemzetféltő szerepében tetszelegve megkísérli meghiúsítani a magyarok követelését.
Bárhogy is lesz, a MOGYE karai, a „magyarkérdés” hangsúlyos szerepet kap a választási kampányok során, és bizony nem pozitív előjellel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok